C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
Előszó
10 Előszó védvallásokban szereplő káptalani tagok — ha nem is mindennapos — tevékenységébe nyújt majd bepillantást. A esztergomi székeskáptalan magánlevél- tárában ugyanis megőriztek egy másik egyedi forrást is, amely címe szerint a sasadi tizedperben 1452 és 1464 közötti évek során itthon és külföldön kifizetett költségeket részletezi. A későbbi kutatás számára ugyanakkor szerencsés módon a lejegyzője nemcsak az összegek feljegyzését tartotta fontosnak, hanem a pereskedés menetére vonatkozó információkat is bőségesen rögzített. Mindezek okán a pereskedés „krónikájának" is tekinthető forrást a 2. kötetben teljes terjedelmében közlöm. A szöveg kiadása előtt azonban vázlatosan ismertetem a nevezetes per addigi, mintegy húsz évre visszanyúló menetét, majd az 1452-től 1465 januárig terjedő időszakot tárom fel elsősorban a jegyzékben említett események, valamint a perben keletkezett oklevelek segítségével. Vizsgálatomban több kérdéskört (tizedek jövedelme, a káptalan költségei, az ügyvédek munkája) is érintek. A sorozat tervezett harmadik kötete az ún. 1397. évi székesegyházi egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) teljeskörű elemzését fogja tartalmazni: a munkában az említett első két kötet, az esztergomi székeskáptalan általam elkészített archontológiája, valamint más okleveles források segítségével részletesen elemzem a vizitáció keletkezésének és létrejöttének okait, célját és természetesen idejét. Továbbá megvizsgálom azt is, hogy a benne leírtak mennyiben feleltethetők meg az egyéb forrásaink alapján a káptalanról megismert, illetve megismerhető képpel. A kötet végén az egyházlátogatási jegyzőkönyvet fogom a modern szövegkiadási elveknek megfelelően közzétenni. így válik remélhetőleg kerek egésszé mindaz, amit az esztergomi székeskáptalan késő középkori, főleg prozopográfiai, illetve archontológiai szempontú vizsgálatával feltártam — kiindulópontul a jövőbeni kutatás és a testület történetének egy majdani összegzője számára. Budapest, 2015. március 24. C. Tóth Norbert