B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)
Epilógus
Križevački zemaljski župan (comes terrestris Crisiensis). Uvodna studija njegov termin za iobagiones castri,26 da je bio iz njihovih redova, da su ga oni sami birali te da je rješavao njihove poslove.27 Relativno nedavno pitanjem moravačkog županata bavio se i Hrvoje Strukić. Koristi za njega termin komitat, tragom istraživanja Nade Klaić, ali ujedno razglaba i o nazivlju comitatus i comes, pa nudi rješenje kao "knez" i "knežija". Objašnjava i da je moguće da je zemaljski župan, dajući i turopoljski primjer, jednostavno zvan hrvatski "komeš", a kao potvrdu teze nudi i toponim Komesčak.28 U posljednje vrijeme Gábor Szeberényi bavio se iobagiones castri koji su pripadali prekodravskim županatima. Raspravljao je o turopoljskim iobagiones castri,29 gorskoj županiji30 i rovišćanskom županatu.31 Njegova je posljednja studija dopunjena i prevedena na hrvatski jezik, a njezina je vrijednost, osim u činjenici da je lakše dostupna hrvatskoj historiografiji te da autor u njoj sumira dosege dosadašnje mađarske historiografije, u njegovoj analizi kojom je pokazao kako iobagiones castri i predijalci iz 26 O terminima za iobagiones castri i nobiles castri vidi prvi odlomak poglavlja "Djelovanje zemaljskih župana" niže u tekstu. 27 Árpád Nógrády, Obitelji Szerdahelyi i Rovišće, u: Hrvatsko-mađarski odnosi 1102,-1918., ur. Milan Kruhek, Zagreb 2004., str. 68-72; Isti, A Szerdahelyeik és a rojcsai prediálisok [Szerdahelyi i rovišćanski predijalci], Történelmi Szemle, sv. 43, Budapest 2001., str. 73-82. 28 Hrvoje Strukić, Komitat Moravče, u: Sveti Ivan Zelina i zelinski kraj u prošlosti. Zbornik radova sa znanstvenog skupa održanog 15. prosinca 2000. godine u Sv. Ivanu Zelini, ur. Ante Gulin, Zagreb 2003., str. 36-37. 29 Gábor Szeberényi, A 13. századi horvát társadalom szerkezetének néhány aspektusa a Vinodolski zakon tükrében (Gradokmetek és várjobbágyok a Drávántúlon) [Neki aspekti strukture trineaststoljetnog hrvatskog društva u svijetlu Vinodolskog zakona (Gradokmeti i iobagiones castri u prekodravskim područjima)], u: Medievisztikai tanulmányok. A IV. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9-10.) előadásai, ur. Szabolcs Marton - Éva Teiszler, Szeged 2005., str. 143-167; Isti, Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmezőn a 13-14. században (Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamának kérdéséhez) [Plemićke zajednice u Spišu i Turopolju u 13. i 14. stoljeću (Razmatranja o paralelama spiških "plemića desetorice kopljanika" i turopoljskih plemića)], u: Köztes-Európa vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteteletére, ur. Dániel Bagi - Tamás Fedeles - Gergely Kiss, Pécs 2012., str. 439-449. 30 Isti, A gorai comitatus a XIII. században (Megjegyzések a “hat gorai nemzetség" és a Babonić-ok korai történetéhez) [Županat Gora u 13. stoljeću (Bilješke o "šest plemićkih rodova iz Gore" i ranoj povijest Babonića)], u: Középkortörténeti tanulmányok 6. A VI. Medievsztikai PhD-konferencia (Szeged, 2009. június 4-5.) előadása, ur. Péter G. Tóth - Pál Szabó, Szeged 2010., str. 233-248. 31 Isti, A rojcsai prediálisok a 13-14. században [Rovišćanski predijalci u 13. i 14. stoljeću], u: Középkortörténeti tanulmányok 7. A VII. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2011. június 1-3.) eliadásai, ur. Attila P. Kiss - Ferenc Piti - György Szabados, Szeged 2012., str. 291-312. 77
