B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány felelően vagy a nemesek vagy a jobbágyok közé kerültek.42 Más a helyzet a Drávától délre. Itt a várispánságok a 14. században is fennmaradtak és a várjobbágyokat (mint kondicionárius nemeseket) is megtaláljuk. A területen két, viszonylag nagy területtel rendelkező megye, Körös43 és Zágráb, valamint a jóval kisebb területű Varasd alakultak ki, amelyek magukba olvasztották a várispánságokat, amelyek azonban megőrizték korábbi önállóságuk legalább egy részét. A hozzájuk tartozó várjobbágyok is megőrizték kiváltságaik legalább egy részét, nem olvadtak bele sem a jobbágyságba, sem a (köz)nemességbe és a megyén belül sajátos igazgatási egységet alkottak,44 amelynek az élén a comes terrestris állt.45 Ez abban az esetben is igaz, ha a király kezéből egyházi vagy világi földesúrhoz kerültek. Ezért a középkorban Szlavóniában háromféle kötött állapotú nemesről lehet beszélni: a király várakhoz tartozókról, valamint az egyházi és a világi földesurak birtokain élőkről.46 A király, illetve a szlavón bán birtokában két várispánság maradt mindvégig a középkor folyamán: Nagykemlék (Veliki Kalnik) és Körös (Križevci). A nagykemléki várispánságra és a hozzá tartozó népekre viszonylag bő forrásanyaggal rendelkezünk,47 míg a király, illetve a szlavón bán kezében lévő Körös várispánságról szerényebb számú oklevél maradt fenn.48 Központját Körös várában, illetve városában kell keres42 Zsoldos, A szent király szabadjai, 158-185. 43 Körös megye kialakulására és a 14. század folyamán Körös megyébe olvadt várispánságokra lásd: Pesty, A magyarországi várispánságok, 224-244, 262, 276-281, 301-303, 319-324, 389-397. Kristó, A vármegyék kialakulása, 311-318. 44 A dolgozatban erre a várispánság, várkerület, illetve nemesi kerület fogalmakat egymás szinonimájaként fogjuk használni. 45 A Drávától északra fekvő várispánságok és az alájuk tartozó várjobbágyok sorsára lásd: Zsoldos, A szent király szabadjai. 46 Csánki: Körösmegye, 120. Magánföldesúri függésbe került például Rojcsa várispánsága. (Elemér Mályusz, Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984.133-135; N. Klaić, Hrvati u razvijenom srednjem vijeku, 238, 515-516, Adamček: Rovišćanski predijalci, 155-158; Nógrády, Obitelji Szerdahelyi i Rovišće 65-73; Szeberényi, A rojesai predialisok; Szeberényi, Plemići, predijalci i iobagiones castri Rovišća 36, 50-52.) Egyházi igazgatás alatt állt Csázma, Dombró és Vaska. (Pesty, A magyarországi várispánságok, 201-202. N. Klaić: Hrvati u razvijenom srednjem vijeku, 270, 563-564.) A szlavóniai várnemességgel általánosan foglalkozik: Bónis, Hűbériség és rendiség, 243-260. 47 Röviden foglalkozik a várispánság Árpád-kori szerkezetével: Kristó, A vármegyék kialakulása, 311-312. A nagykemléki várispánság történetének áttekintése: Pesty, A magyarországi várispánságok, 276-281; Dobronić, Kolnički plemenitasi, 11-14. A várispánság 14. századi történetére: B. Halász Éva: Nagykemlék - egy szlavón várispánság a 14. században. Kézirat. 2008. 48 A 14. században összesen 25 oklevelet tudunk a comes terrestrisek nevéhez kötni (B. Halász, Adalékok a körösi comes terrestrisek tevékenységéhez), a 15. században pedig 35 45
