B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány A „régi horvát rendszernek" tartott intézmény fejlődésének vizsgálatával foglalkozott a horvát jogtörténész Lujo Margetié is, aki a várjobbágyokat (iobagiones castri) a „várak hivatalnokainak" (tvrđavnim službenicima) hívta. Szlavónia („Regum Sclavonia", kraljevstva Slavnonije) kialakulását néhány, általa „valódi megyéknek" (pravim županijama) hívott egység - Zágráb és Körös - egyesülésével magyarázza, amelyek a földbirtokosok önkormányzati egységei voltak. Noha nem említi a comes terrestris szerepét, foglalkozik a száznagy (centurio) tisztségével, amit a körösi forrásokban is említenek.20 Az 1980-as években kezdett foglalkozni az egyes várispánságok témájával Josip Buturac. Néhány munkájában feldolgozta az egyes megyék történetét, így Körösét is, valamint a foglalkozott a comes terrestris funkciójával. A megyét „župa" (ispánság), illetve „županija" (várispánság) terminológiával illette a 13. század közepétől, és mint területi egységet határozta meg, ahol hadi szolgálatra kötelezett szabadok éltek. Elmagyarázta a megyei igazgatást és a comes terrestrist, mint a közös birtokokkal törődő és az igazságszolgáltatási rendszer részeként működő tisztségviselőt mutatta be. Buturac szerint a comes terrestris döntötte el a vitákat a határok vonatkozásában és okleveleket adott ki, amelyek a földekkel, birtokokkal kapcsolatos mindenféle jogi ügyeletre kiterjedtek.21 Lelja Dobronié szintén az egyes megyék történetével foglalkozott, továbbá kutatta a (nagy)kemléki vár és a hozzá tartozó várjobbágyok történetét is. Nem sok figyelmet szentelt a comes terrestris feladatainak, azon kívül, hogy átvette és megerősítette Ivan Kukuljevié Sakcinski állítását a kemléki nemesség élén álló szabadon választott ispánról.22 Josip Adamterrestrisekre lásd: 521. A jogtörténész Ivan Beuc Povijest institucija državne vlasti Kraljevine Hrvatske, Slavonije i Dalmacije (Zagreb, 1985.) című művében a középkori Magyar Királyság társadalmi struktúrájával és területi berendezkedésével foglalkozott, de nem érintette a comes terrestrisek problémáját. Borislav Grgin összefoglalta Ivan Beuc és Nada Klaié eredményeit. O már megemlítette a comes ferres tűseket is, úgy fogalmazott, hogy a szlavóniai megyeszerkezet fontos részét alkottták az általuk vezetett egységek. Lásd: Borislav Grgin: Županije u razvijenom i kasnom srednjem vijeku. In.: Hvatske županije kroz stoljeća. Szerk.: Franko Mirošević. 21-38. 20 Lujo Margetić: Povezanost strukture hrvatskog društva i političkih odnosa u srednjem vijeku (do pojave staleža). Rad Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 487. köt. Razred za društvene znanosti, knj. 41, Zagreb 2003., 95-98. Franjo Smiljanić a Studije o srednjovjekovnim slavenskim/hrvatskim institucijama (Zadar, 2010.) című munkájában foglalkozott a középkori Szlavónia és Horvátország déli részén fekvő megyék kérdéskörével. 21 Josip Buturac: Vrbovec i okolica 1134.-1984. Vrbovec, 1984.; Josip Buturac: Povijest Gornje Rijeke i okolice. Gornja Rijeka, 1979.; Josip Buturac: Rovisće. Rovišće, 2003. Josip Buturac: Regesta za spomenike Križevaca i okolice 1134.-1940. Križevci, 1991. 22 Lelja Dobronić: Kalnički plemenitaši. Križevci, 1998.14. 41
