B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)

A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány

A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány meretlen számára, Körös várispánságának leírásában említi Prelsa comes terrestrist is. Egyetlen körösi tisztségviselőt nevezett meg, Zulga száza­dost, akiről nem tudjuk, pontosan mikor viselte hivatalát.8 Pesty Die Entstehung Croatiens című, Szlavónia 10-13. századi történe­tét vizsgáló munkájával vitatkozva Vjekoslav Klaié a szlavóniai ispánsá­­gok problémáját is érintette. Kiemelte, hogy a 13. században sok olyan ki­sebb területi egységet találunk, amelyeket a latin forrásokban a comitatus szóval jelölnek. Ezekből a szlavón területen tizenkettőt sorolt fel, közöt­tük Köröst is. Azt mondta, hogy ezek a „területi egységek" kicsik voltak és mindegyik középpontját a vár alkotta, amelyhez különféle földek és emberek tartoztak; ezeknek az elöljárója volt az ispán.9 A comes terrestris hivatalának első rövid magyarázatát Ivan Kukulje­­vié Sakcinski (Nagy)Kemlékről szóló, 1859-ben megjelent tudományos­ismeretterjesztő munkájában találjuk. Véleménye szerint a kemlékiek nem sokkal a tatárjárás után szerezték meg a nemességet, valamint kap­tak önkormányzatot saját választott ispánjuk, a comes terrestris vezetésé­vel.10 Noha szintén nem kifejezetten a körösi comes terrestris hivatalával fog­lalkozott Csánki Dezső Körösmegye a XV-ik században című írásában, de témánkról úgy foglalt állást, hogy Szlavóniában a várjobbágyság intéz­ménye a középkorban mindvégig létezett, akkor is, ha az általuk lakott terület egyházi vagy világi urak kezére került. Megemlíti, hogy Körös és (NagyjKemlék várispánságai a középkorban végig a király kezén ma­radtak. Egyházi predialisták éltek a zágrábi püspökség, a csázmai pré­­postság, a glogoncai prépostság és más egyházi intézmények területén is. Magánkézbe került például Rojcsa és Greben várispánsága. Úgy véli, várispánságok lakossága a saját köreikből választotta a comes terrestrise­­ket, akik a szokásjog és néha a király által jóváhagyott külön törvények szerint ítélkeztek. Ily módon külön kis megyéket alkottak a nagy, nemesi Körös megyében.11 A Blagay család történetére vonatkozó dokumentumokat Thallóczy Lajos és Barabás Samu gyűjtötték össze. Az okmánytár bevezetésében röviden foglalkoztak a szlavón várispánságokkal is. Véleményük szerint Szlavóniában az egyes nemzetségek által bírt földek (terra) egy-egy vár (grad) körül terülnek el. A nemzetségek ház- és birtokközösségben él-8 Pesty, A magyarországi várispánságok, 93-117. 9 Vjekoslav Klaić: Da li je nekadanja Slavonija bila izprvice hrvatska ili ugarska zeml­ja? Vicnac. Zabavi i pouci. 14. (1882), 35 sz., 560-562.; 36. sz., 576-578.; 37. sz. 596-599.; 38. sz., 609-612.; 39. sz., 628-630.; 40. sz., 637-640.; 41. sz., 655-658.; 42. sz., 675-678. 10 Ivan Kukuljević Sakcinski: Grad Veliki Kalnik. Leptir. Zagreb 1859. 255. 11 Csánki Dezső: Körösmegye a XV-ik században. Bp., 1893. 120-122. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom