Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 89 a „formulái és az átíró oklevél írása későbbi korból való származásra mutatnak, s így hamisnak kell tekinteni".400 Hogy IV. László levele, és az azt átíró szepesi káptalan oklevele hamis, abban Borsa Ivánnak kétségtelenül igaza van. Magunk még azt is hozzátennénk, hogy az állítólagos „eredeti" szepesi káptalani oklevél hátulján lévő pecsétfolt mérete egyáltalán nem egyezik annak a pecsétnek a méretével, amelyet a szepesi káptalan ebben az időben használt401 - tévedésről tehát szó sem lehet. Kérdés viszont, hogy tartalmaz-e az oklevél mégis hiteles elemeket? Bár mindenképpen elkerülendőnek tartjuk az „irányított forráskezelést" (vagyis hogy egy prekoncepció, jelen esetben a kettős nádorság bizonyítása érdekében addig „elemezgetjük" a forrásokat, amíg a kívánt eredményt valahogy el nem érjük), mégis, úgy gondoljuk, hogy a kettős nádorságnak lehet alapja ebben az időben, csak éppen nem úgy, ahogyan Pauler Gyula nyomán eddig feltételezték. A kérdés kiindulópontja a Rénoldot említő két hamis oklevél. Ezekben hiteles és felhasználható részekre utal az, hogy egyáltalán említik benne Rénold nádort, aki 1289 augusztusában biztosan viselte ezt a tisztséget.402 Pedig az ő maximum egy éves hivatalviselése legfeljebb az 1290-es évek elején lehetett köztudott, a későbbi korokban semmiképp. Tovább növeli az oklevél tartalmi részei iránti bizalmat még két elem. Az egyik, hogy IV. László szeptember 9-re keltezett hamis oklevele szerint Rénold nádor egy bizonyos Miklós fia Jánost nem véd meg (szavatol) egy Zemplén megyei birtokban, amelyet János egy Újvár megyei birtokért adott cserébe, pedig Rénold erre a király oklevele alapján kötelezte magát.403 E szerint tehát Rénold egy Újvár és Zemplén megyék területét érintő birtokcserét felügyelt volna. Ismerünk ugyanakkor egy másik adatot is. Az egri káptalan 1336. évi oklevele említi Rénold mára már elveszett levelét, amelyben leírta az Újvár megyei Egyházasszalánc és a Szabolcs megyei Tuzsér földek határait.404 Igen valószínű, hogy itt is egy birtokcseréről volt szó, ha egy oklevélben két távolabbi föld határait írta le egyszerre. Rénold tehát pontosan ebben a régióban birtokcseréket hajtott végre - amely arra utal, hogy a hamis oklevél tartalma nem teljesen légből kapott. A másik bizalomkeltő elem a hamis királyi oklevél kelethelye: Poroszlóban (in Poruslö) adták ki. Szerencsére ebből az időből Lászlónak több kelethellyel ellátott oklevelét is ismerjük. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke alapján augusztus 21-én Tiszalúc (Lynch) mellett keltezett, augusztus 27-én egy bizonyos Seble nevű hely közelében (ennek azonosítására alább visszatérünk), egy szeptember 1-jén kelt hamis oklevél kelethelye Alsóapold (Apoldya), az említett szeptember 9-i hamis 400 RA 3531. sz. 401 A pecsétfészekben fekvő hiteles pecsét mérete kb. 36 mm. Lásd pl. DL 71616. (1289. ápr. 8.); DL 63616. (1289. okt. 18.). Az 1289. szept. 30-ra keltezett hamis oklevélen lévő pecsétfolt átmérője pontosan nem meghatározható, de egyértelműen nagyobb ennél. Elvileg feltehetnénk, hogy egy átlagosnál sokkal szélesebb pecsétfészket használtak, de ez nem volt jellemző a káptalan többi oklevelére. 402 Lásd Zsoldos: III. András nádorai 307.; Zsoldos: Archontológia 23. 403 Kiadása: ÁÚO XII. 479. (RA 3531. sz.) 404 AO III. 303-304. (RP 243. sz.)
