Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
76 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 gyorsan választott új nádort Balog nembéli Benedek személyében, aki szintén teljesen neki köszönhette karrierjét. Azelőtt István udvarispánja volt, és ezt a tisztségét is megtarthatta, így egyedülálló módon egyszerre lett iudex curie és palatinus. Kétségtelenül igaza lehet Zsoldos Attilának abban, hogy „a szokatlan méltósághalmozás rendkívüli helyzetet sejtet"334 mert tényleg úgy tűnik, hogy Istvánnak egyrészt hirtelen kellett valakit találnia erre a posztra, másrészt kezdett kifogyni azokból, akikben maradéktalanul megbízott. Ha megvizsgáljuk e nádorok működését, akkor azt látjuk, hogy az 1250-es években kialakult tendenciákat örökítették tovább. Az ifjabb és idősebb királyi nádorok intézkedéseit térképre vetítve a 3. sz. térképen találjuk. Mindenekelőtt látható, hogy - nem túl megelepő módon - az idősebb és ifjabb királyi nádorok tevékenysége nem keresztezte egymást. Az idősebb király két nádora, Henrik és Lőrinc csak a rájuk eső nyugati országrészben tevékenykedtek (itt egyébként az összes 1260 utánra eső hely fel van tüntetve, bár az országmegosztás csak 1262-ben következett be). A Somogy megyei „tömörülést" (7-12. szám a térképen) az a birtokfelülvizsgálat-sorozat okozza, amelyben Lőrinc nádor és somogyi ispán vett részt 1268-ban, minden bizonynyal nem nádori, hanem ispáni tisztségéből fakadóan. Az egyetlen eset, amelyben látszólag területi ütközés van, a térképen 14-es számmal jelölt Geréc birtok ügye. Ennek kapcsán szögezzük le, hogy az oklevél kelethelye Pétervárad (Peterwarad), amely az ifjabb királyi országrészbe esett.335 A diplomát kiadó D. nádor egy olyan birtok adásvételét hagyta jóvá, ahol Demen fia Sándor ispán eladta Geréc nevű földjét Lőrinc mosoni ispánnak, az idősebb király országbírójának. A föld még éppen az azt megvásároló Lőrinctől jutott Sándor kezére, ahogy azt a kői káptalan oklevele is tartalmazta. A szerződő felek egyike tehát az idősebb király bárója volt, ám az ügylet előzményét már az ifjabb király országrészébe eső káptalan tárgyalta. Az ügyet nem lehetett tisztán az egyik vagy másik fél bíráihoz sorolni, mint ahogy a gyakorlatban több ilyen eset is lehetett. A D-sziglával feltüntetett nádort Péc nembéli Dénessel és Csák nembéli Domonkossal egyaránt azonosíthatjuk.336 Inkább utalhatna Dénesre az, hogy a Bács megyei Péterváradon keltezte az oklevelét, és ismerünk egy másik oklevelet is, amelyben ugyanúgy egy D-sziglával jelölt nádor és bácsi ispán a bácsi és kői káptalannal levelez - nyilván ugyanazon személyről van szó.337 A nádor Az évkezdetekre, példákkal, lásd Kronológia kézikönyve 33-35). Amennyiben Domonkos nádor íródeákja a karácsonyi évkezdetet használta, úgy december 25. esetén az 1266-ra írt évszám a mai fogalmaink szerint valójában 1265. Ez esetben a nádorváltás az év folyamán hamarabb is lehetett. Ha viszont a római évkezdetet, akkor a nádorváltás valóban az év legvégén kellett, hogy történjen. Ám az 1266. év legvégén lezajlott nádorváltás mellett szól az, hogy Csák nb. Domonkost Lampert egri püspök 1266. november 28-i oklevele még nádornak nevezi (Sztáray 1.10., vö. RP135. sz). Magunk Domonkos kérdéses oklevelét az 1266. év alá vettük fel (RP136. sz). 334 Zsoldos: Családi ügy 100. 335 HO VI. 163. (RP 131. sz.) 336 Lásd ezzel kapcsolatban az RP 131. sz. reg. kommentárját. 337 A bácsi káptalan oklevelét lásd ÁKO 99-100. (RP 134. sz.) Ez utóbbi oklevelet azért nem vittük fel a térképre, mert nincs „pontszerű" területi vonatkozása.