Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11–12. században
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11-12. században 35 súlyosbodik."154 Az itt említett két királybíró az ispánok mellett, de tőlük függetlenül ítélkezett a megyében, és joghatóságuk valamennyi világi személyre kiterjedt, magának az ispánnak a kivételével.155 Itt is azt látjuk, hogy a nádor a királyi udvar bíróságát irányította, hiszen ha a király megérkezik valamelyik megyébe, akkor a két megyei királybíró székétől a nádorispánhoz lehet fellebbezni. Mindez párhuzamot mutat a Hincmar által leírt comes palatii feladatával, aki szintén a királyi udvar bírájaként az alsóbb fokú hatóságok fellebbezési fóruma is volt (ahogy Hincmar leírta: „a helytelen ítéleteket az igazság ösvényére terelje vissza"). Mindezek alapján feltehetjük, hogy ez a funkció már a kezdetektől fogva a nádorispán fő feladata volt. Annál is inkább, mivel már az ún. „Intelmekben"156 is megtalálható az ideális királymodell kapcsán, hogy az udvari ítélkezést lehetőség szerint adja át más bírónak: „valahányszer méltó ügy kerül eléd ítélethozatalra, vagy főbenjáró bűnnel vádolt személy ... mondj le róla, hogy az ilyesmit magad ítéld meg, nehogy önnön Királyi méltóságodat egy hozzád méltatlan üggyel való foglalkozás szennyezze be, hanem az efféle dolgot bízd inkább a bírákra, akikre az ilyesmi tartozik ... Óvakodj attól, hogy bíró legyél, örülj viszont annak, hogy király vagy és annak is neveznek."157 A király személyét mint az ispánok utáni fellebbezési fórumot szintén említik Szent István törvényei.158 A nádor ezen feladatköre tehát nagy valószínűséggel visszavezethető a kezdeti időkre is. A nádorispánnak gazdasági funkciót is tulajdonít a korábbi szakirodalom, eszerint ő lenne a királyi udvar jövedelmeinek és a királyi birtokoknak a kezelője egészen addig, amíg az udvarispán a 12. század első felétől át nem veszi ebbéli szerepét (néhányan egyenesen úgy látják, hogy a nádor eredendően és elsősorban gazdasági feladatokat látott el a 11. század folyamán).159 Mind154 „In quamcumque civitatis megam rex digrediatur ibi iudices II megales cum eo co(m) migrent, et qui contenciones populi illius discreto examine dirimant, et ipsi, cum clamor populi ingravescat, a comite palatino diiudicentur." Závodszky: Törvények 188. Magyarul: ÍFMT 182. (Körmendi Tamás ford.) 155 Zsoldos: Udvarispán 21-22. 156 Az egyetlen hazai királytükörnek Szent István nagyobbik legendája alapján terjedt el ez a népszerű címe. Késő-középkori kódexekben maradt fent a teljes szövege, és ekkor már rendszeresen Szent István törvényeivel együtt hagyományozódott (Mikó: István törvényeinek kézirata 140.). A kutatás nem vitatja, hogy a mű István idejében keletkezett, és ha nem is maga a király fogalmazta, tükrözi az általa elfogadott értékrendet. Lásd legújabban még Havas: Intelmek VII-C. 157 „causa digna iudicari ad te venerit, vel aliquis capitalis sententiae reus, noli ... per te ipsum diiudicare, ne tua Regalis dignitas usurpatione inferiorum negotiorum faedetur, des potius huiusmodi negotium ad iudices mitte, quibus hoc commissum est... Time esse iudex, gaude vero rex esse et nominari." Havas: Intelmek 32-34. Magyarul: Havas: Intelmek 33-35. (Havas László ford.) 15S js):v n/9 : Závodszky: Törvények 154. vö.: ÁKÍF 73. 159 Csak az elmúlt 20 év szakirodaimából idézve: KMTL 473. (Petrovics István szócikke); Zsoldos: Visegrád vármegye 28.; Kristó: Tizenegyedik század 46.; Korm. rendsz. 16. (a fejezet Font Márta munkája); MaMűL VIII. 79. (Bánki Éva szócikke); Kis: Szolgálónépi szervezet 27.
