Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
II. A tisztség eredete és az első nádorok
II. A tisztség eredete és az első nádorok 29 birtoka, továbbá a szintén hozzá tartozó Csobaj és Csabamezeje helynevek, amelyek a nemzetség ősi felmenőjére utalnának. Szerinte ez a Csaba azonos az említett nádorral, és „alighanem Aba Sámel apja."131 Györffy kitartott az elmélete mellett a későbbiekben is.132 A Csabára és rokonítására vonatkozó elgondolások bizonnyal a fantázia birodalmába tartoznak,133 ám az tény, hogy Ceba (és nem feltétlenül Csaba) comes itt a királyi udvarszervezet falvairól, ezáltal népeiről intézkedett (az oklevél szerint „megnevezte" az apátsághoz tartozó falvakat, amelyek nevét záradékként felírták a levél végére, tehát nem csak tanúskodott az ügy körül, hanem az eljárásban is részt vett).134 Lehetséges azonban, hogy Ceba ekkor a király külön megbízásából járt el, amint erre számtalan példa akad a későbbiek folyamán is, tehát nem kell, hogy hivatali kötelességként alá tartozzanak a királyi udvarszervezet népei. Továbbá nem is érdemes a későbbi, megszilárdult terminológiát visszavetíteni az ezredforduló környékére. Valószínű, hogy ekkorra még nem épült ki a világi hierarchia, könnyen lehet, hogy egy-egy király körüli méltóságviselőnek „mindenféle" feladata lehetett. Logikailag valószínű ugyan, hogy a királyi udvarszervezet élén állt valaki, de úgy tűnik, hogy a pontos terminológia ekkorra még nem kristályosodott ki. Cebát tehát legjobb esetben is egy olyasvalakinek tarthatjuk, akinek itteni feladata éppen átfedésben volt a későbbi nádor feladatával - csak éppen ezt a nevet nem használták rá. Hasonló logika alapján keverték gyanúba István hadvezérét, majd egyik megyéjének első ispánját, Csanádot is. Anonymus szerint ő győzte le Ajtony vezért, cserébe Istvántól megkapta Ajtony feleségét és várát. Gellért nagylegendája sokkal részletesebben meséli el a történteket, de több részlet is más, például a jutalom, amelyet Csanád a győzelem után a királytól kapott: „Csanádot pedig ... azzal tisztelte meg a király, hogy megtette őt a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. A király ezt mondta még azután: »Mától fogva azt a várost nem Maros városának hívják többé, hanem Csanád városa lesz a neve. Amiért te pusztítottad ki közepéből ellenségemet, te légy ennek a megyének az ispánja, amelynek majd a magad nevét adod, és hívják is Csanád megyének, míg csak az emberi nemzedék létezik.«"135 A jutalom azon elemét, hogy a „királyi ház intézőjévé" (princeps domus regis) tette meg őt a király, néhányan úgy értelmezték, hogy itt esetleg Csanád nádori tisztségre utalna a szöveg. Szabó Károly úgy fordította a kérdéses részt 1865-ben, hogy „Csanádot pedig ... a király a királyi palota és Óhton palotájának fejévé tőn." Gálos Rezső 1928-ban nagyon hasonlóan: „Csanádot pedig ... a királyi palotának és Ajtony palotájának a fejévé tette meg."136 Ezen fordítások alapján Takáts Lajos már számolt azzal a lehetőséggel, hogy itt a kérdéses tisztségre történne utalás, viszont azonnal 131 Uo. 132 MT1/1 838-839,1/2 1503; DHA1.41. 37. jz. 133 Legújabb kritikájára lásd Szabados: Aba Sámuel 153. 134 ÁKÍF44. 135 SRH II. 492. Magyarul: ÁKÍF 416. (Almási Tibor ford.) 136 Szabó: Emlékiratok 66.; Vita S. Gerardi 21.
