Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
II. A tisztség eredete és az első nádorok
. 1 1 II. A tisztség eredete és az első nádorok 27 nádorságában.118 A korábbi szakirodalomban ennek ellenére rendre felbukkantak olyan „fantomévszámok", amelyek már Aba Szent István alatti nádorságát bizonyítanák. Már a nádori archontológiák első összeállítója, a 17. századi Ion- gelinus is azt írta (forráshivatkozás nélkül), hogy Aba 1034-ben nyerte el a hivatalát (ugyanekkor Sarolának nevezte Szent István nőtestvérét, Aba feleségét, amely adat szintén nem található meg középkori forrásokban, ám - hasonlóan a nádori évszámhoz - terjedt és továbbélt).119 A 18-19. századi irodalomban vissza-visszatért Iongelinus évszáma.120 Fejér Györgynél már „1030-4" szerepel időmeghatározásként, érzékelve az évszám bizonytalan voltát, de még nem tudván teljesen elszakadni a bevett időponttól.121 Új évszámra alapozott Czech János levéltári források alapján összeállított 1848. évi kéziratában, amelyet - némi kétkedéssel - Fraknói Vilmos is közölt és átvett. Érdemes szavait szó szerint idézni: „Czech kéziratában a szent mártoni főapátság levéltárának (Caps. 14. La. A. act. AAbb.) egy oklevele nyomán 1023. teszi »Samuel Aba Palatinus sub Stephano et Petro.« Azon oklevelet nem ismerjük." Mindazonáltal Fraknói a könyve végén a nádorok felsorolásakor 1023-ra tette Aba Sámuel nádorságát, egyéb évszámot nem is jelölve.122 A hivatkozás eléggé furcsa, hiszen egyrészt pontos levéltári elérhetőséget ad, ugyanakkor 1023-ban kelt magyarországi oklevelet egyáltalán nem ismerünk, még hamisat, vagy említési szinten fennma- radtat sem.123 A Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában viszont őriznek egy oklevelet Capsa 14. A (338) jelzet alatt, amely I. Károly 1330. március 11-én kelt oklevelét tartalmazza, amely - átírva IV. Béla 1246. november 12-én kelt oklevelét - magába foglalja Szent István 1037-re keltezett Bakonybéli alapítólevelét. Ez az egyetlen olyan oklevél a Pannonhalmi Levéltárban jelenleg, amely Capsa 14. A kezdetű jelzetet tartalmaz (mint a Czech által megadott hivatkozás), és valamilyen formában kapcsolatba hozható Szent István okleveleivel. Lehet, hogy ennek az évszámát nézte el Czech János 1023-ra, bár a Károly-féle 1330-as átírás szép írásképpel rendelkezik, és eléggé egyértelműen, szinte el- téveszthetetlen módon hozza az 1037-es (M° XXXmo VII0) évszámot.124 Ráadásul az oklevélben semmi olyan konkrét információt nem találunk, amely akár Abára, akár a nádorságra utalna. A másik lehetőség, hogy Czech (az egyébként szintén hamis), 1024-re keltezett zalavári oklevélből jutott el az 1023-as évszámig. Az oklevél szintén a Pannonhalmi Levéltárban található, jelenleg Capasa 13. D (400) jelzet alatt. Az ebben található egyik kitétel szerint István megadta azt a jogot a zalavári apátságnak, hogy csak a király, illetve az apát által választott személy bíráskodhasson felettük, és azt, hogy „minden bíró, és az ösz118 Szabados: Államalapítások 311. 119 Iongelinus: Catalogus palatinorum 152. Az évszám és a név forrását Szabados György sem tudta beazonosítani, Iongelinusnak tudván be a többletet: Szabados: Előidő-szemlélet 104. 120 Schmitth: Palatium 9-17. 121 CD VII/2 279.; CD Index 1.37. 122 Franki: Nádori hivatal 43,1. jz., 155. 123 Lásd DHAI.; DL-DF 5.1. 124 DF 207137.
