Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
XI. Függelék: kiegészítés Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik kritikai jegyzékéhez
268 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 11: (1291-1299.) máj. u. - Vizsoly [Aba Amadé ismeretlen albírája] (Datum pro memoria): Herconyg fia: Demeter pert kezdett Tiborc fiai: András, Gergely és László, János fiai: Péter, Pál és Márk, Jakab fia: Miklós, továbbá baranyai (de Barana) (diet.) Benedek ellen, azt állítva, hogy amikor Gurk fia: Albert meghalt, akkor Izbégszend (Izdigscend-Izbigscend) földben bírt része az atyjára szállt vérrokonság okán és más miatt is, így az a rész az ő atyját illeti. Ezzel szemben András a maga és fivérei nevében azt állította, hogy Albert birtokrészét az ő atyjuk vette pénzért, és a jászói (de Jazow) konvent oklevelével ezt bizonyítani tudja. Az oklevéladó ezért elrendelte, hogy a jelen oklevél keltének 15. napján a felek mutassák be neki az okiirataikat, és azokat megtekintve dönteni fog. Demeter ezen kívül azzal is vádolta a mondott nemeseket, hogy egy másik, szintén Izbégszendben lévő birtokrész is az atyját illeti, amiről be is mutatta a megboldogult [IV.] László király pátens oklevelét, amely szerint Besyn, András, Tiborc, János és Tenkez fia: Jakab saját akaratukból azt vallották, hogy Balázs és fivérei csak egy részt bírnak a fentiekből. Minderre a mondott szendi (de Scend) nemesek nem feleltek, mivel László és Péter nem volt jelen, így nem válaszolhattak a vádakra. Ezért az oklevéladó ugyanezt a 15. napot jelölte meg a válaszadásra ezen ügyben is. Datum in Vysl, Dominico die proximo post festum beati Stanizlai mariris. Eredeti: 15,5 * 5,8 cm, hátlapján a zárópecsét foltja - DL 61117. (Családi levéltárak, Rhédey család 6.) Kiadása: HO VII. 328-329. Az oklevél hátulján egy kb. 38 mm-es pecsétfolt található, és latinságának stílusa nagyon hasonló a 12. sz., szintén Vizsolyban kelt damus pro memoria stílusához, és annak a pecsétje is 38 mm. átmérőjű. A kiadóra, és a keltezés záródátumára vonatkozóan lásd azon reg. kommentárját. A nyitódátum abból adódik, hogy az oklevél május első felére (Szent Szaniszló püspök utáni vasárnap) eső napi kelettel már halottnak említi IV. László királyt. 12: (1290-1299.) máj.-jún. - Vizsoly- (Damus pro memória): Egyk részről Endri fia: Miklós, másik részről Chana mester serviense: Miklós az oklevéladó színe elé állva beszámoltak arról, hogy egy perben, amely Márton fiai: Chana mester, Máté és Tekule, Lede fia: Chonk, illetve a nevezett Miklós között zajlott az ő fivérének halála miatt, a felek fogott bírák közbenjárásával kiegyeztek. Időközben azonban Henrik a mondott Chonk nevében tiltakozott, hogy Chonk nem volt jelen a béke megkötésekor, és ezt Endri fia: Miklós is megerősítette. Ezért az oklevéladó elrendelte, hogy a jelen oklevél kiadásának nyolcadán Chana és Chonk jelenjen meg a színe előtt, hogy befejezhessék az ügyet.
