Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IX. A hivatal betöltése
IX. A hivatal betöltése 245 elfogadjuk, hogy az tekinthető országgyűlésnek, ahol egyszerre jelentek meg és léptek fel a főpapok és bárók mellett az ország serviensei, akkor az 1277. május végén tartott rákosi gyűlés tekinthető az első ilyen alkalomnak.1271 Láttuk, hogy 1278 tavaszán Pétert (legalábbis egy oklevél megfogalmazása szerint) „per totum regnum" emelték nádorrá. Mint fentebb szó esett róla, nem biztos, hogy ezt a korabeli rendi terminológia alapján kellene értelmezni, és egy esetleges országgyűlésen való választást feltételezni. Ebben az évben tartott országos gyűlésről egyébként sincs tudomásunk. Szól ugyan egy oklevél egy 1278. évi rákosi országgyűlésről, de az biztosan hamis, mivel az ott olvasható bárónévsor nem illik a korba (mellesleg Roland nádor részvételét említette, többek között ez is anakronizmus).1272 Tágabban vizsgálva a kérdést, 1277 és 1290 között egyetlen olyan országgyűlést, de még szűkebb országos gyűlést sem találunk,1273 amelynek az időpontja egyértelműen egybeesett volna a nádorváltások időpntjával.1274 A III. András uralma (1290-1301) alatti nádorváltások logikáját részletesen feldolgozta Zsoldos Attila. Eszerint III. András az uralma kezdetén egy, a legfontosabb bárói famíliákat maga mellé emelő rendszert dolgozott ki (vagy talán inkább javasoltak neki), szerepet juttatva nekik a kormányzatban. A nádori tisztség betöltője évente cserélődött, rendszerint nyáron, III. András koronázása (július 23.) körüli időpontban. Ezt az általános szabályt írta felül egy másik szabályosság: a kormányzati válságperiódusokban, ami a gyakorlatban egy-egy főúri família András elleni lázadását jelentette, egyszerre két nádort választottak, egyet a „dunáninneni", egyet „dunántúli" jogkörrel.1275 A nádori hivatal betöltésének logikája tehát itt eleve nem is az országgyűlésekhez kapcsolódott. Az Árpád-korban tehát még nem tudjuk kimutatni, hogy a nádorok választása országgyűlésen történt volna. Az 1290. évi 9. törvénycikkben szokásjogként felhozott „nemesek tanácsa" a király közvetlen környezetét alkotó főúri kört jelentette inkább, akikre való hivatkozás szinte az egész 13. század folyamán jelen van az oklevelekben,1276 és akik a kezdeti koalíciós kormányzás biztosítékát is így szentesítették. A befolyásuk a tisztségviselők megválasztására 1271 A feltételrendszerre lásd Gerics: Korai rendiség 279. 1272 RA 2932. sz., lásd még S. Kiss: Generális kongregáció 34. 1273 Listaszerű felsorolásukat lásd S. Kiss: Generális kongregáció 51-52. 1274 Két esetben van elméleti lehetőség rá: 1286. június végén Rákoson tartottak országos gyűlést, Henrik fia Miklós nádor pedig 1285. dec. 14-én jelent meg utoljára, az őt követő Aba nb. Mákján 1286. okt. 13-án először (és utoljára). A másik lehetőség az 1289. június végi fövényi gyűléshez köthető, amikor Aba Amadé 1288 augusztusa utáni utolsó felbukkanását Básztély nb. Rénold nádor 1289. aug. 21-i felbukkanása követte (Zsoldos: Archontológia 22-23.). Mivel mindkét esetben egy, vagy több mint egy év hiátus található a nádorok névsorában, ezért ezeket az alkalmakat sem kapcsolhatjuk biztosan össze. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a többi esetben biztosan nem az országgyűlésekhez kötődött a nádorváltás, akkor kimondhatjuk: érdemi összefüggést nem lehet kimutatni. 1275 Zsoldos: III. András nádorai, különösen 324-326.; lásd még „Az »oligarcha-nádorok« kora" c. alfejezetet. 1276 Gerics: Korai rendiség 265-270.
