Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
I. Bevezetés 23 Kárpát-medencében.94 Ezzel megoldódhat az ispán szavunk átvételének a kérdése is, mert - bár végső soron a szláv zsupánból jött - a magyar nyelvben az „u" kiesése nem magyarázható. Viszont ha egy török nyelvű nép a zsupán szót kölcsönzi a szlávból, „akkor abból szabályosan supán, majd talán spán lehet."95 Ebből ered a magyar ispán szó is, amely tehát nem közvetlenül a szláv, hanem a török nyelvből került volna át. Ez viszont magától értetődően azt jelenti, hogy a címet a török (onogundur-bolgár) népek is használták, részint az általuk hódol- tatott szláv népek, részint a saját maguk vezető szervére. A bejövő magyarok meghagyták egy ideig ezt a zsupáni (spáni-ispáni) rendszert, a saját maguk szolgálatába állítva. És mivel az onogundur bolgárok magyar neve nándor volt, ezért a bolgárok által a zsupánságok élére állított főzsupánt, a „bolgár spánt", magyarul „nándor spánnak" nevezték, amiből a „nándorispán", majd a nádorispán szó eredne.96 Mindennek nyelvészeti szempontból is lehetséges voltát Róna-Tas András úgy kívánta igazolni, hogy egyrészt nem egyedülálló, hogy népnévből cím váljék, erre példaként a keleti szlávban található bojár nemesi réteget hozta fel, továbbá kimutatta, hogy a nádorispán magyar megnevezései között valóban felbukkan a „nándorispán" és „lándorispán" alak is.97 És ha „ezek közül a nándor előtag az eredeti, akkor ez lehet a dunai bulgár-törökök vagy az onogundurok magyar neve, a nándor: ahogy Belgrádot Nándorfejérvár- nak nevezték."98 Róna-Tas ötletét még nem tárgyalta ki a szakma kellő részletességgel, Makk Ferenc annyi megjegyzést fűzött hozzá, hogy „szellemes ötletnek minősül" Róna-Tas ezen állítása, ám „további vizsgálatra szorul egyrészt az általa adott etimológia nyelvészeti oldala, másrészt a történelmi körülmények közé való elhelyezése."99 100 Magunk csak annyit tennénk hozzá, hogy a kérdés nyelvészeti kulcsa véleményünk szerint Róna-Tas András következő megjegyzésében rejlik: „Ha ezek [ti. a „nádorispán" korai megnevezései] közül a nándor előtag az eredeti.. "10° Ennek a bizonyítása azonban még nem történt meg, sőt, a ránk maradt nyelvemlékek az ellenkezőjét sugallják. Ugyanis a „nándorispán" forma összesen két forrásban bukkan fel, a szintén ide sorolandó „landor ispán" pedig egyszer. Az említett két felbukkanás egyike egy raguzai szláv illetőségű szerző, Ludovicus Tubero (Ludovik Crijevic) művében található, másrészt egy lengyelországi illetőségű többnyelvű szó94 Róna-Tas: Árpád dédunokája 424-425. 95 Róna-Tas: Honfoglaló magyar nép 101. Az ispán szó magyarba való átkerülésére lásd még Róna-Tas: Zsupán 945-948. 96 Róna-Tas: Honfoglaló magyar nép 101., 276., 303.; Róna-Tas: Hungarians and Europe 115., 353., 390..; Róna-Tas: Kis magyar őstörténet 58-59. 97 Róna-Tas: Honfoglaló magyar nép 101.; Róna-Tas: Hungarians and Europe 115. 98 Róna-Tas: Honfoglaló magyar nép 101. 99 Makk: Korai magyar történelemről 41. A cikk eredetileg 1997-ben jelent meg Róna-Tas egyik hivatkozott könyvének recenziójaként. A vita a könyvről ugyan tovább folyt a két professzor között, de a nádorra többet nem tértek már ki. 100 Róna-Tas: Honfoglaló magyar nép 101.
