Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
216 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Az alnádorok és albírák egyik fontos ismérve, hogy nem a király, hanem a nádor nevezte ki őket,1127 és valószínűleg az ő személyes környezetéből kerülhettek ki - ahogy a nádori iroda egyéb munkatársai is. Ciklusokon átívelő al- nádorsággal nem találkozunk.1128 Az, hogy a helyettesek oklevelet bocsátottak ki, még nem jelentette azt - legalábbis kezdetben -, hogy önálló döntési jogkörrel rendelkeztek volna. Köbölkúti Péter két 1234. évi oklevelét nádorának, Dé- nesnek az átírásából és ezáltali megerősítéséből ismerjük. Dénes (aki Ampod fia Dénessel és Tomaj nembéli Dénessel is azonosítható, így nem tudjuk, hogy Köbölkúti Péter melyiküknek volt az alnádora) oklevele szerint „Köbölkúti Péter, mivel a mi helyettes bírónkként tevékenykedik, és megtárgyalásra rábíztuk az ügyet, amelyben Phile mester, a fivére: Tamás és Farkas pataki ispán vádolta meg Miklós fia Mikót, személyesen a színünk elé járult, és élőszóban meg az ítéletét tartalmazó oklevele által beszámolt a következő módon.. .",1129 Dénes ezután átírta alnádora levelét, és mivel igazságosnak tartotta, megerősítette azt. Köbölkúti Péter másik, teljesen más tárgyú és földrajzi vonatkozású ítéletlevele szintén csak Dénes megerősítésében maradt ránk.1130 Tomaj nembéli Dénes al- bírájának, Albertnek a levelét is átírta Dénes.1131 A tatárjárás után az alnádor már biztosan Pest megye ispáni jogait is gyakorolta, és talán már ekkortájt is ott székelt (az első biztos adat erre 1267-ből való). Mint szó esett róla, esetleg már számolhatunk azzal a kettős rendszerrel is, hogy Pesten vagy Budán székelt a vicepalatinus, míg a nádor környezetében a viceiudex. Ha megnézzük az ismert döntéseiket, akkor kialakul egy feltűnő különbség. A budai (pesti) al- nádornak ismerjük lezárt, saját jogán kimondott döntéseit éppúgy, ahogy a per közbülső állomásaként kiadott okleveleket is (perhalasztás, idézés).1132 Hogy 1127 Logikai érveken túl ugyanez következik I. Károly már többször idézett, 1322. évi Pest megyéhez intézett okleveléből is, amelyet az alnádori hivatal üresedése révén nem tudtak kihirdetni. 1322 novemberében még helyén volt Dózsa budai alnádora, tehát bukott urával együtt. Ha pedig az alnádorok állítása királyi jog lett volna, Károly nyilván tisztában lett volna azzal, hogy csak a nádori hivatalt töltötte még be, az alnádorit nem. A levél mutatja, hogy a király éppen azzal számolt: új nádor emelésével hamarosan alnádora is lesz a megyének. 1128 Az egyetlen kvázi-kivétel Perényi Miklós lehetne az Anjou-korból, aki Druget Fülöp után Vilmos szolgálatába állt, és albírája volt még annak nádorhelyettesi időszakában is. Ám Vilmos, teljes jogú kinevezése után már nem tartott igényt a szolgálataira. A Drugetek alatt egyébként kimutatható személyi kontinuitás a nádori iroda egyéb munkatársai között, lásd erről a következő alfejezetet. 1129 „Petrus de Cubulcuth, cum iudex vice nostra existeret, et nos causam, qua magister Phile, Tomas frater eius et Forcasius comes de Potoch Miconem filium Nicolai impetebant, sibi discuciendam commisissemus, ad nostram accedens presentiam, personaliter et viva voce et litteris suis propriis in quibus iudicia ipsius continentur, proposuit in hac forma" HO VIII. 32. (RP 38. sz.) U3° DF 200920. (kiadása: RP 40. sz.) 1131 DL 96256. és DL 41010. (a vonatkozó részek kiadása: RP 52-53. sz.). Az átírás ellenére a felek megtartották Albert eredeti levelét is, mert a 14. században mindkettőt be tudták mutatni. 1132 Zichy I. 77. (RP 176. sz.); Heves 51. (RP 197. sz.); Zala I. 118-119. (RP 203. sz.); DL 90791. (RP 237-238. sz.); HO VIII. 383-384. (RP 288-289. sz.). Tamás alnádor esetében ugyan megkérdőjelezi az eljárásának saját jogúságát az, hogy Aba Amadé pecsétje függ az oklevelén
