Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
206 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 mindig Vizsolyban, Fülöp kúriájában.1068 Miklós a már megszokott viceiudex ... palatini elnevezést használta,1069 viszont Tamásnál 1324-ig úgyszintén a viceiudex megnevezés élt, aztán 1325-től következetesen a iudex ... palatini Bude residens titulussal illették,1070 ami némi rangemelkedést (de legalábbis terminológiai megkülönböztetést) jelent a Vizsolyban ítélkező Miklóssal szemben, hiszen ő mindvégig viceiudex maradt. De mikori időpontban jelölhetjük a meg a folyamat végét, amikor már szétvált az alnádor és az albíró hivatala? Hajnik Imre a 14. századi viszonyokból kiindulva, azt az egész Árpád-korra visszavetítette, Szovák Kornél ezt úgy pontosította, hogy a nádornak kezdettől fogva volt egy, többnyira a környezetében működő albírája, és ezzel párhuzamosan a 13. század második felében „megjelenik egy hol Pesten, hol pedig Budán rezideáló alnádor".1071 Tringli István a 13. század végével számolt: a „nádornak a [13.] század végére két kúriája jött létre, az egyik [alnádor] többnyire a nádorral együtt annak vidéki kúriájában ítélt, a másik azonban a királyi székhely közelében tevékenykedett."1072 A kettős alná- dori rendszert tehát legalább a 13. század végéig visszavezette a szakirodalom. Magunk abból az alább részletesen tárgyalt tényből indulnánk ki, hogy a Pesten, majd Budán székelő alnádor már az 1240-es évektől, de talán már a tatárjárás előtt is Pest megye ispáni jogkörét is gyakorolta.1073 Ennek kapcsán gyakran idézik azt az oklevelet, amelyet 1323. január 14-én1074 küldött a budai káptalan nem a Zala megyei Újudvaron, de akkor okt. 7-én a nádor parancsára közgyűlést tartott Zala megyének, ez a magyarázat (AOkl IX. 442. sz.). 1068 ACM VII. 63. sz., 337. sz., 428-429. sz., 505. sz., stb., VIII. 24. sz., 70. sz., 99. sz., 106. sz., 141. sz., stb., IX. 20. sz., 49. sz., 51. sz., 83. sz., 98. sz., 117. sz., stb., X. 15. sz., 21. sz., 111. sz., 150. sz., 171. sz., stb., XI. 85-86. sz., 185. sz., 206. sz., 283. sz., 289. sz. stb. Egy ismert alkalommal keltezett máshol, a Borsod megyei Boldván: AOkl VII. 704. sz. 1069 Egy-egy egyedi titulus előfordul: vices ... palatini a legelső ismert levelében (nyilván még nem szilárdult meg a terminológia: AOkl VII. 63.); vicecomes ... palatini - saját intituláció, ám ez az oklevél csak másolatban maradt fönt, és valószínűleg elírás (AOkl XI. 206. sz.); a leleszi konvent egy alkalommal csak comes-nek, Valter főesperes pedig egyszer vicepalatinus-nak említette (AOkl X. 529. sz., XI. 202. sz.). 1070 ggy kivétellel, a csatári konvent említésében ugyanis még a régi sablon szerepel (AOkl IX. 551. sz.). 1071 Hajnik: Bírósági szervezet 66.; Szovák: Roland kúriája 300. 1072 Tringli: Pest és Pilis 381. 1073 Zsoldos: Visegrád vármegye 26-27.; Tringli: Pest megye 154-155. 1074 Az oklevelet 1333. évi kelettel is szokták idézni (lásd Engel: Archontológia 163.177. jz.; Zsoldos: Visegrád vármegye 25.; Tringli: Pest megye 154.; Tringli: Pest és Pilis 380-381.), sőt, az Anjou-kori Oklevéltár köteteiben kétszer is regesztázták, egyszer az 1323. (AOkl VII. 7. sz.), egyszer az 1333. év alatt (AOkl XVII. 23. sz.). Az oklevélben (DL 40417.) az év leírása tényleg 1333-nak néz ki (M° CCCX° XX° tertio, jól láthatóan három, és nem kettő X-szel), ám tartalmilag csak az 1323. év jöhet szóba. A levél szerint ui. Károly király Temesvárott, dec. 27-én kelt (in Themesvar, in festo beati Johannis apostoli et evangeliste), Pest megyének küldött levelét nem tudják bemutatni, mert az alnádori hivatal éppen üresedésben van. Az oklevél kelte: post octavas Ephiphanie die prenotato, vagyis 1323 esetén jan. 14., 1333 esetén jan. 16. Világos tehát, hogy Károly átírt parancslevelének az előző évben kellett kelnie. Károly itine- ráriuma pedig csak az 1322. év esetén egyeztethető össze a temesvári kelethellyel, mert az
