Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
202 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 „hivatal" működése még a nádori albíró, Perényi Miklós távolléte esetén sem állt le. Az egri káptalan 1324. december 13-án kiadott levelében igazolta, hogy a színük előtt Fülöp nádor ügyvédvalló oklevelével megjelenő Miklós albíró Margit asszonyt, a nádor feleségét képviselte. Másnap, december 14-én Miklós (legalább) három oklevelet is kibocsátott Vizsolyban.1047 Eger és Vizsoly között a távolság légvonalban is kb. 85 km, ám mivel meg kell kerülni a teljes Bükk hegységet, ezért az út terepen jóval hosszabb (vagy átvágva a hegységen nehezebb), és nem túl valószínű, hogy a december 13-án még Egerben tartózkodó Miklós visszatérhetett volna december 14-re Vizsolyba. Mivel az egri káptalan oklevele csak átírásban maradt ránk, elvileg elképzelhető, hogy a keltezését elírták,1048 bár erre egyértelmű bizonyíték nincs. így - hacsak hipotetikusan is - de azt is feltételezhetjük, hogy a december 14-i oklevelek Perényi Miklós albíró nevében, de a távollétében kerültek kiadásra. Akármi is az igazság, Fülöp és János alatt még biztosan nem lett olyan rutinszerű rendszer belőle, mint Druget Vilmos esetében. Mindezek arra utalnak, hogy a 14. század elején már megjelent az igény egy folyamatosan működő hivatalra, amely nem függ senki jelenlététől, és a hivatalviselő személye csak a legitimitást adja. A folyamat aztán Druget Vilmos nádorsága alatt ért be véglegesen. Vilmos egyrészt megtartotta az apjától öröklött óbudai nádori kúriát az ottani személyzettel, de nem mondott le a vi- zsolyi kúriájáról sem. Az óbudai kúria pedig folyamatosan folytatta a nádor nevében történő oklevéladást, miközben Vilmos nádori közgyűléseket tartott, vagy Vizsolyban, később Visegrádon székelt.1049 Vilmos újítása a korábbi gyakorlathoz képest az volt, hogy a távollétében működő kuriális bíráskodást nem egy helyettes állításával rendezte el, mint ez gyakorlat volt korábban, hanem az „irodai személyzetet" hagyta a távollétében működni. Érdekes egyébként, hogy a nádori kúria és a közgyűléseket tartó nádor oklevelei közötti időbeli párhuzamosság már Nyers Lajosnak is feltűnt, ám ő mindezt csak 1343-tól, ző itt annyiban tévedett, hogy Fülöp május 1-ji visegrádi tartózkodását tényleg igazolni lehet (vö. AOkl XI. 270. sz.), ám a vizsolyi perhalasztó oklevele nem május 1-jén, hanem 8-án kelt (lásd AOkl XI. 203. sz.). A felek számára való megjelenést írta elő máj. 1-jére a nádor, amely pert aztán egy héttel később halasztott csak tovább, innen származhat a tévedés. A nádor távolléte ennek ellenére erősen valószínűsíthető, hiszen Fülöp nem csak 1-jén, de máj. 16-án is Visegrádon volt még (lásd AOkl XI. 223. sz.), és bár elvileg lehetséges, igen életszerűtlen feltételezés lenne, hogy a két időpont között egy rövid időre meglátogassa a vizsolyi kúriát. Különösen, hogy ha figyelembe vesszük Spekner Enikő azon észrevételét is, hogy a máj. 1-ji visegrádi oklevélen a nádori nagypecsét volt, de a vizsolyi oklevélen csak a kisebb pecsét (Spekner: Buda székhellyé alakulása I. 117.). Erősen valószínű, hogy ugyanazzal a helyzettel állunk szemben, amivel Druget Vilmos alatt is találkozunk: a nádor távollétében a kisebbik pecsétet használó kúria rutinszerű ügyintézést folytatott, vagy elhalasztotta a pereket (lásd „A nádori kúria Visegrádra költözése" c. alfejezetet). 1047 AOkl VIII. 545., 548-550. sz. 1048 Tegyük hozzá, hogy az Anjou-kori oklevéltár regesztája véletlenül tényleg elírta a keltezést, mert bár dec. 13. alá vették fel az oklevelet, a regesztában „D. in fe. B. Nicolai conf." szerepel. Az oklevélben „in octavis beati Nicolai confessoris" áll (DL 75391.). 1049 Minderre részletesen lásd „A nádori kúria Visegrádra költözése" c. alfejezetet.
