Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája

VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája 199 privilégiumra volt szükség, ha egy csoportjuk közvetlenül a nádor bíráskodá­sa alá akart tartozni. Hogy helyesen értelmezzük az oklevélben foglaltakat, érdemes még egyszer elővenni a „II. kun törvény" vonatkozó rendelkezését: „a kunok közül való eme urak és nemesek és a kunok egész közössége (universitas) országunk mindenkori nádorának bíráskodása" alá fognak tartozni.1037 A szo­kásjogra hivatkozó törvény szó szerint tehát csak a nemes kunokat rendelte a nádor bírói széke alá (az universitas a nemesek politikai közösségét jelentheti ebben a kontextusban). Lajos fenti okleveleit azonban még sem foghatjuk fel úgy, hogy az addig nem nemes kunokat a király magasabb státuszra emelte, és ezáltal a nádori főség alá helyezte őket. Egyrészt, a nemesítésükről nem esik szó a szövegben, pedig azt meg szokták említeni az erről szóló oklevelek. Más­részt, az ott említett kunok egyike sem tűnik egyszerű, alávetett státuszúnak. Mindketten saját „kapitánysággal" (capitaneatus) és az alájuk tartozó emberek­kel rendelkeztek, amely rang biztosan kimerítheti az 1279-ben jelzett kun uni­versitas fogalmát. Az 1343. és 1371. évi oklevelek azt árulják el, hogy még ezen kunok sem tartoztak közvetlenül a nádori ítélőszék alá. Akár hitelesek tehát a „II. kun törvény" rendelkezései, akár nem, a gyakorlatba nem mentek át az ott foglaltak. Valószínű persze, hogy az egyes kun kapitányok és területi kun­bírók ítélőszékétől lehetett a nádori törvényszékhez fellebbezni, de az általunk vizsgált korszakból (1342-ig bezárólag) erre egyetlen ismert példa sem akadt. Hasonló folyamatok játszódtak le egyébként a jászok esetében is. Tudjuk, hogy 1370-ben a királyi jászok bíráját (iudex Jasonum) Oppelni László nádor állította erre a posztra.1038 Ezen jászbíró ellen egy bizonyos Sceuke nevű jász tett pa­naszt Lajos király előtt, hogy a bíró és társa illetéktelenül akar az ő birtokára és házába behatolni és ott zálogot venni (ad domum et possessionem ... potenti manu venire, et vagia et pignora in eisdem domo et possessione suis recipere)}039 Úgy tűnik, hogy Sceuke királyi jász egy általa illegitimnek tartott törvénykezési eljárás el­len fellebbezett a nádor által állított jászbírótól a király színe elé. Itt ugyanazt a kettősséget látjuk, amelyet fentebb Miklós fia László királyi madarász esetében is, hogy a bíráskodási fóruma a király vagy a nádor volt, egyenrangú módon. Az 1370-es évektől egyébként már találunk arra példát, hogy a nádor egy kunok és magyarok közti ügyben mondjon ítéletet, sőt, tisztán kunok közti ügyben is, ahogy a jászok feletti joghatósága is igazolható.1040 Ennek ellenére a nádor kunok feletti gyakorlati fennhatósága a 15. század második felében is ingadozó volt, és a 16. században, bár emlékeztek rá, még akkor is alig volt je­1037 „üdém domini de Comanis et nobiles et universitas Comanorum iudicio palatini regni nostri, qui fuerit pro tempore constitutus" DRMH 1/1. 71. Magyarul: Kun László 137. (Szilágyi Lo- ránd ford.) 1038 I. Lajos hozzá írt oklevelének a címzése a következő: „fideli suo Stephano dicto Izopos, iudici Jazonum nostrorum per dominum ducem palatinum constituto" DL 28088. (vö. Gyárfás: Kunok III. 505. - hibás kelettel) 1039 Gyárfás: Kunok III. 505. 1040 Gyárfás: Kunok III. 99-100., 105-108., 173-178.

Next

/
Oldalképek
Tartalom