Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája 199 privilégiumra volt szükség, ha egy csoportjuk közvetlenül a nádor bíráskodása alá akart tartozni. Hogy helyesen értelmezzük az oklevélben foglaltakat, érdemes még egyszer elővenni a „II. kun törvény" vonatkozó rendelkezését: „a kunok közül való eme urak és nemesek és a kunok egész közössége (universitas) országunk mindenkori nádorának bíráskodása" alá fognak tartozni.1037 A szokásjogra hivatkozó törvény szó szerint tehát csak a nemes kunokat rendelte a nádor bírói széke alá (az universitas a nemesek politikai közösségét jelentheti ebben a kontextusban). Lajos fenti okleveleit azonban még sem foghatjuk fel úgy, hogy az addig nem nemes kunokat a király magasabb státuszra emelte, és ezáltal a nádori főség alá helyezte őket. Egyrészt, a nemesítésükről nem esik szó a szövegben, pedig azt meg szokták említeni az erről szóló oklevelek. Másrészt, az ott említett kunok egyike sem tűnik egyszerű, alávetett státuszúnak. Mindketten saját „kapitánysággal" (capitaneatus) és az alájuk tartozó emberekkel rendelkeztek, amely rang biztosan kimerítheti az 1279-ben jelzett kun universitas fogalmát. Az 1343. és 1371. évi oklevelek azt árulják el, hogy még ezen kunok sem tartoztak közvetlenül a nádori ítélőszék alá. Akár hitelesek tehát a „II. kun törvény" rendelkezései, akár nem, a gyakorlatba nem mentek át az ott foglaltak. Valószínű persze, hogy az egyes kun kapitányok és területi kunbírók ítélőszékétől lehetett a nádori törvényszékhez fellebbezni, de az általunk vizsgált korszakból (1342-ig bezárólag) erre egyetlen ismert példa sem akadt. Hasonló folyamatok játszódtak le egyébként a jászok esetében is. Tudjuk, hogy 1370-ben a királyi jászok bíráját (iudex Jasonum) Oppelni László nádor állította erre a posztra.1038 Ezen jászbíró ellen egy bizonyos Sceuke nevű jász tett panaszt Lajos király előtt, hogy a bíró és társa illetéktelenül akar az ő birtokára és házába behatolni és ott zálogot venni (ad domum et possessionem ... potenti manu venire, et vagia et pignora in eisdem domo et possessione suis recipere)}039 Úgy tűnik, hogy Sceuke királyi jász egy általa illegitimnek tartott törvénykezési eljárás ellen fellebbezett a nádor által állított jászbírótól a király színe elé. Itt ugyanazt a kettősséget látjuk, amelyet fentebb Miklós fia László királyi madarász esetében is, hogy a bíráskodási fóruma a király vagy a nádor volt, egyenrangú módon. Az 1370-es évektől egyébként már találunk arra példát, hogy a nádor egy kunok és magyarok közti ügyben mondjon ítéletet, sőt, tisztán kunok közti ügyben is, ahogy a jászok feletti joghatósága is igazolható.1040 Ennek ellenére a nádor kunok feletti gyakorlati fennhatósága a 15. század második felében is ingadozó volt, és a 16. században, bár emlékeztek rá, még akkor is alig volt je1037 „üdém domini de Comanis et nobiles et universitas Comanorum iudicio palatini regni nostri, qui fuerit pro tempore constitutus" DRMH 1/1. 71. Magyarul: Kun László 137. (Szilágyi Lo- ránd ford.) 1038 I. Lajos hozzá írt oklevelének a címzése a következő: „fideli suo Stephano dicto Izopos, iudici Jazonum nostrorum per dominum ducem palatinum constituto" DL 28088. (vö. Gyárfás: Kunok III. 505. - hibás kelettel) 1039 Gyárfás: Kunok III. 505. 1040 Gyárfás: Kunok III. 99-100., 105-108., 173-178.
