Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
196 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 számításba, mert akkor a kunok szállásterülete nem Béla országrészébe esett. Az 1250-es évek sem valószínű, hiszen a kunok feletti főségnek bárki jobban megfelelt volna, mint a markánsan a nyugati határszélen, Pozsonyban székelő, és csak az ottani ügyekkel foglalkozó Roland nádor, és utódja, Henrik, aki szintén pozsonyi ispán lett, és onnan keltezett oklevelet. Feltehető azonban, hogy a két cím összekapcsolását még a kunok első, 1239. évi beköltözésekor kapta meg a nádor, a besenyőbírói szerepkör analógiájára.1023 Annál is inkább lehetséges ez, hiszen az akkori méltóságviselő, Tomaj nembéli Dénes nem nyugat-magyarországi megyék ispánságát viselte, mint ez megszokott volt, és lesz a 13. század folyamán, hanem a bihari, majd a szolnoki ispánságot. A titulust ugyan jóval előbb kapta meg, mint hogy a kunokat befogadta volna IV. Béla, ám fordított logika elképzelhető: a besenyőbírói analógia mellett Dénes annál is inkább alkalmasnak látszott a kunbírói szerepkörre, mert ispáni megyéje, ezáltal a várakon alapuló főhatalma közel esett a kun szállásterületekhez. Aztán Roland méltóságviselésével és az országmegosztás után a kunbírói szerep halványulni kezdett, és csak V. István trónraléptekor került ismét előtérbe, amikor a király anyja is egy kun előkelő lánya volt. Tegyük hozzá: a törvény- szöveg szoros értelemben csak IV. Béla idejére utal, és nem személyére, azaz elképzelhető, hogy István ifjabb király kapcsolta össze eredetileg a két tisztséget, bár ez azért képzelhető el nehezebben, mert az ő 1269. évi kunbírója, mint láttuk, nem viselt nádori címet. Lényeges kérdés, hogy milyen tartalommal bírt a fenti cím. A törvényszöveg alapján (amennyiben elfogadjuk hitelesnek az ott leírtakat) a kunok közti ügyeket a saját, választott bíráik is elintézhetik, a kunbíró illetékessége a kvázi magasabb szintű, kun-magyar perek kapcsán lépne életbe, ahol együtt ítélne a kun nemzetség saját, belső bírájával. Még a törvény szövegét teljesen eredetinek tartó Langó Péter is kihangsúlyozta, hogy egyetlen király sem akarta betartani az 1279. évi kun cikkelyeket, és azok sosem jutottak érvényre.1024 így még a törvény hiteles volta esetén sem biztos, hogy mindez átkerült a gyakorlatba. A források pedig egyenesen az ellenkezőjét sejtetik. A nádoroknak ugyanis 1342-ig bezárólag egyetlen kunokkal kapcsolatba hozható esetéről sincsen tudomásunk.1025 Hogy nem volt minden gyakorlatot nélkülöző titulus, arra csak 1023 Zsoldos Attila felvetése a PhD-dolgozathoz készített opponensi véleményében. 1024 Langó: Kun törvények 71. 1025 Borsa Kopasz egy ízben a vele szemben elkövetett hatalmaskodások körébe soroltatta sok más mellett azt is, hogy a nádorhoz tartozó kunokat is kiraboltak (1306: „Cumanis ad ipsum Kopoz palatinum pertinentibus" AO I. 107-108., AOkl II. 9. sz.), ám ez a fellépése nem tűnik bírói feladatkörnek, inkább csak a személye ellen elkövetett sérelmek számát emelte meg. Mindenesetre ez az első olyan halvány nyom, hogy a iudex Cumanorum cím viselőjének tényleg van valami köze a kunokhoz! Tegyük hozzá: kunokat akkor is találunk Kopasz oldalán, amikor már nem viselte a nádori méltóságot (Györffy: Kunok feudalizálódása 262.), ráadásul Kopaszt összefüggésbe hozták a IV. László elleni merénylettel is, amit a kunok követtek el (Kun László 40. - Kristó Gyula előszava). Mivel Kopasz birtokai eleve a kun szállásterületek mellett feküdtek, ezért könnyen lehet, hogy a kunokkal való kapcsolata nem is elsősorban a nádori címével állt összefüggésben.
