Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
174 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 taival, csak éppen több megye, vagy egy nagyobb régió számára tartották a király és a helyi lakosok részvételével. IV. Béla alatt így birtokrevíziós kérdéseket intéztek, míg István ifjabb király alatt megjelent az első ítélkező congregatio is. A három territoriális nagybíró (nádor, szlavón bán, erdélyi vajda) által tartott közgyűlés elnevezése a királyi congregatiok intézményéből származott. A nagybírói közgyűlések létrejötte egy konkrét időponthoz, 1273-hoz köthető, és bizonyára igaza lehet Zsoldos Attilának abban, hogy azért adták át ideiglenesen a generalis congregatio tartásának jogát a nádornak és a bánnak, hogy ezzel is gyengítsék Erzsébet királyné régensi hatalmát. Hogy a nádor és a bán (majd valamivel később a vajda) nem egy saját jogán folytatott intézményt „örökölt meg" korábbról, hanem a királyi congregatiok jogát ruházták át rájuk, azt nem csak a latin terminológiai egyezés mutatja, hanem az is, hogy kezdetben mindig külön kiemelték, hogy a közgyűlést királyi parancsra, királyi jogon, vagy egyenesen a király nevében tartották. Ez a saját jogon folytatott közgyűlések esetében nem így lett volna. A nádori generalis congregatio tehát véleményünk szerint kezdetben nem volt más, mint a király által folytatott közgyűlés intézményének ideiglenes, kifejezetten néhány konkrét alkalomra szóló átruházása egy nagybírára, amely átruházást az tette lehetővé, hogy azok már az 1260-as években is elláttak hasonló feladatokat királyi parancsra. A IV. László alatt ideiglenesnek szánt újítást aztán később is megtartották, és az 1290-es évek legelejére beépült a nádor és a többi nagybíró jogkörébe. 2. A nádori generalis congregatio intézménye 1290-1343 között A megelőző fejezetekben már elég részletesen tárgyaltuk a nádori közgyűlések egyes nádorok alatti jellemzőit, illetve azon területeket, amelyekre kiterjesztették a nádorok a jogkörüket ebből a szempontból, így most csak egy rövid összefoglalást adunk a korábbi fejezetek alapján, néhány általános jellemzővel kiegészítve. Törvényben először a már fentebb említett 1290. évi szabályozásban szóltak a nádori közgyűlésről, ebben kimondták, hogy a megyébe érkező nádor mellé a megyésispán és a 4 szolgabíró csatlakozzon bírótársként.903 Ezt egészítette ki az 1298. évi törvény a következővel: „Azt is elrendeltük, hogy a nádor táborban megszállván, a mezőkön és gyűléseken, nem pedig falvakban és városokban ítélkezzék, [éspedig] ... tavaszi, nyári és őszi, nem pedig téli [időszakban]".904 A törvény tehát attól tiltotta el a nádort (és kíséretét), hogy a gyűléseket tartva egy adott településen megszálljon, nem kevés vagyont felélve. A törvénynek lassan lehetett foganatja, mert már 1298. október 6-án Roland nádor „Gáva falu közelében" (prope villam Gewa) tartotta közgyűlését. Emellett Roland Borsod megyei és Amadé Zemplén megyei közgyűlései szintén a nyári és őszi hóna903 DRMH1/1. 45. Magyarul: Szöveggyűjtemény 286. 904 DRMH 1/1.52. Magyarul: Szöveggyűjtemény 296.
