Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
16 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 pán").49 Megfigyelhető, hogy az összes ilyen megfogalmazás egyetlen időpontban tömörül, 1207 és 1209 között, és Róbert, fehérvári prépost kancellársága alá esik. Minden olyan oklevélben, amelyen ő szerepel a datum per manus formula után, így említették a nádort, ám utódjának, Tamásnak a kancellári szerepével egy csapásra visszaáll a régi forma az oklevelek méltóságsorában. Ugyanakkor növekedni kezdett azon említések száma, amelyekben a palatinus önmagában áll.50 Kán nembéli Gyula volt az első olyan nádor, akinek a megnevezésében a szimpla palatinus dominált. Köszönhető ez annak, hogy Gyula nagyrészt nem viselt a nádori tisztsége mellett semmilyen más ispánságot,51 és így a szokásos „N palatino et X comite" sablon helyett csak a szintagma eleje maradt meg. Ezek után a két kifejezés még ingadozott, de Gyula első nádorsága után már a palatinus alak vált gyakoribbá, egészen az 1220-as évek végéig. Ekkortól, Am- pod fia Dénes nádorságával II. András haláláig még egyszer utoljára a comes palatinus alakok kerültek előtérbe, majd IV. Béla uralkodásától kezdve (1235) a palatinus szinte teljesen kizárólagossá vált. Innentől kezdve az egész középkor folyamán a nádor elnevezésére ez az egyetlen szó.52 Az intitulációs forma Zsámboki Miklós nádorságának első felétől (először 1342 decemberében, majd némi kihagyás után 1343. március 10-től kezdve) kiegészült azzal, hogy a nádor palatinus regni Hungarie, azaz „Magyarország nádora" volt. Az elnevezés nem volt előzmények nélküli. A palatinus regni („az ország nádora") kifejezés már a 13. században is megjelent, és volt, hogy csak a szövegösszefüggés kívánta meg a kifejezés használatát, egyéb „ideológiai" tartalom nélkül. Egy 1262 körüli oklevélben azért nevezték a nádort így, mert egyszerre említették az esztergomi érsek palatínusával, és valahogy el kellett választani a két tisztséget, így a világi nádort a palatinus regni jelzővel különböztették meg a palatinus ecclesie Strigoniensistöl.53 Ilyen okot nem fedezhetünk fel V. István 1271. évi oklevelében, amelyben elősorolva Kemény fia Lőrinc Szörényi bán érdemeit, megjutalmazták őt, többek között azért, mert amíg IV. Béla halála után egyes előkelők megszöktek az ország kincsivei, addig Lőrinc, „akkor az ország nádora, valamint somogyi és kelméki ispán" (tunc palatinus regni 49 1207: CD III/l. 47. Ugyanez a sorrendiség található meg: 1207: CD III/l. 44. (az oklevél vonatkozó része a főszövegben hibás, ám lentebb, apró betűvel maga Fejér közölte a helyesebb változatot is, vö: RA 230. sz.), ÁÚO VI. 315.; 1208: CD III/l. 58., RA 237. sz., CD III/2. 467., ÁÚO I. 98., ÁÚO VI. 325.; 1209: ÁÚO VI. 334., ÁÚO XI. 95. Ez utóbbi oklevél hamis, lásd RA 249. sz. Pont erre az időszakra esik János esztergomi érsek egyik oklevelének hasonló logikára épülő, noha másként megfogalmazott említése is: „Chepano comite palatino et Bachiensi" MES I. 187. (1208). Lásd még: RV 9. sz.: „Banc comes palatinus et Posoniensis" (1212). 50 Pl. 1209: MES I. 194., Bártfai: Három pecsét 66.; ÁÚO XI. 139. (1216). Ez utóbbi két adat azért figyelemreméltó, mert itt nem a méltóságnévsor „rutinszerű" formulájában szerepel a rövi- debb forma, hanem folyószövegbe belefogalmazva. Az oklevél írója számára a nádori tisztség már csak ezt az egy szót jelentette. Hasonló jellegű pl. még: ÁÚO VI. 384. (1217) 51 1215-ben még soproni ispánként szerepel, ám ez a címe később nem bukkan föl: Zsoldos: Ar- chontológia 15., 197. 52 Részletesen adatolva: Szőcs: Nádorispán etimológiája 190-193. MES I. 474. Az érseki „nádor" tisztségéről lásd ugyanezen fejezetet, alább. 53
