Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
V. A nádori joghatóság korlátái Az 1222. évi Aranybulla már idézett, nádorokra vonatkozó cikkelye (amelyet más szavakkal az 1231. évi megújítás is megismételt) a következő mondattal kezdődik: „A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék."730 Az 1308-ban keletkezett Descriptio Europae Orientalis (Kelet-Euró- pa leírása) című munka magyar viszonyokban relatíve járatos szerzője szintén úgy vélte, hogy a nádor „az egész országban (in toto regnő) az igazságszolgáltatás feje."731 Ez az elv azonban már az első Aranybulla kiadásának idején sem volt teljesen igaznak tekinthető, a nádori joghatóságnak valójában több korlátja is volt. A földrajzi értelemben vett „horizontális" korlátok szerint bizonyos országrészek felett nem érvényesült a nádori joghatóság. Bár az országrészek alapvetően állandónak tekinthetőek, a pontos határok képlékenynek mutatkoztak az idők folyamán. Emellett számolni kell „vertikális" korlátokkal is, amelyek a társadalom egyes csoportjai esetében jelentkeztek, akik királyi előjoguk értelmében ki voltak véve a nádori joghatóság alól. Az alábbiakban ezeket tekintjük át. 1. A földrajzi határok A szakirodalom régi megállapítása, hogy azon régiókban, amely felett territoriális nagybírák álltak (itt elsősorban Erdélyre és Szlavóniára kell gondolnunk), a nádor fennhatósága nem terjedt ki. Az erdélyi vajdákat illetően egyöntetű volt a korábbi szakirodalom állásfoglalása: a nádor nem avatkozott be az erdélyi vajda jogkörébe, amit az is kiválóan mutat, hogy Erdély területén nem a nádor, hanem a vajda tartotta az igazságszolgáltatás egyik klasszikus fórumát, az „általános gyűléseket" (generalis congregatiokat).732 Azt a néhány esetet, ami ennek ellentmondott, joggal tarthatjuk nem jellemző kivételnek. A 15. századból pl. vannak rá adataink, amikor egy erdélyi birtokiktatásra a nádor vagy országbíró szólított fel egy hiteleshelyet, holott ez a vajda feladata lett volna.733 Ám ez éppúgy nem volt jellemző, ahogy az olyan oklevélformu730 „Palatinus omnes homines regni nostri indifferenter discutiat" DRMH 1/1. 35. Magyarul: Szöveggyűjtemény 270. 731 „palatinus ... est iusticiarus in toto regno." Descriptio 51. Magyarul: Károly emlékezete 75. (Borzákné Nacsa Mária ford.) 732 Lásd pl. Nyers: Nádor működése 13.; Istványi: Generalis congregatio II. 192.; Kristó: Széttagolódás 120-121.; Kristó: Tájszemlélet 182.; Kruták: Nádori congregatio 434. 733 Janits: Vajdák 30.
