Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 143 december 2-i oklevelén található, és valamivel kisebb méretű volt (kb. 68 mm), ábrája is teljesen más.710 1343 áprilisáig tartó visegrádi tartózkodása után, május első felétől aztán ismét közgyűlésekre indult Miklós, betartva azt a Vilmos alatt kikristályosodott szabályszerűséget, hogy kétévente kerül sor a tömeges „láncgyűlésekre". Május 12-én Fejér megyének, május 19-én Somogy megyének, majd 26-án Tolna megyének tartott közgyűlést. Június 9-én Bodrog, majd június 30-án Valkó megyében nyitotta meg a congregatiot.711 Ezalatt a visegrádi kúria is üzemelt, és ekkor kiadott okleveleik megerősítési záradékához rendre odaírták, hogy a nagyobbik pecsét távolléte miatt a nádor kisebbik pecsétjével erősítik meg az oklevelet.712 Ezek az oklevelek tényleg egy kb. 29 mm-es kisebb pecséttel voltak megerősítve, amelynek az első okleveles felbukkanása egyébként még május 10-re tehető, amikor Miklós nádor még Visegrádon volt.713 A közgyűlések oklevelein mindig a 72 mm-es nagypecsét volt. Visegrádon augusztus végén egészen szeptember 3-ig még csak perhalasztó oklevelek keltek a nádor nevében, a 29 mm-es tipáriummal hitelesítve, aztán szeptember 10-én kiadtak egy hosszú oklevelet egy bonyolult, még Vilmos nádor alatt kezdődő birtokperről, amelyet Miklós ekkor véglegesen le is zárt.714 ítélőmesterek rendszerint nem szoktak ilyen típusú okleveleket jegyezni a nádor távollétében még ekkortájt, így azt gondolhatnánk, hogy Miklós visszatért Visegrádra. Ám más okleveleiből tudjuk, hogy ezzel egyidőben, szeptember 1-jén nyitotta meg Várad mellett a Bihar és Kraszna megyéknek tartandó közgyűlést, szeptember 8-án pedig Szabolcs és Bereg megyének.715 A magyarázatot ismét a pecsétek adják meg: a visegrádi oklevélen a 72 mm-es nádori nagypecsét volt, míg a Szabolcs és Bereg megyei közgyűlés diplomáin egy - először ekkor megjelenő - kb. 25 mm-es pecsét.716 A nádor tehát valóban visszatért Visegrádra, a keleti megyéknek a közgyűlést pedig valaki más folytatta a nevében. Ezek után azt tapasztaljuk, hogy a rövid visegrádi kitérő után Miklós is odament a kérdéses régióba, és a 25 mm-es pecsétet birtokló megbízottjával (aki Tamás fia László alnádor lehetett)717 párhuzamosan kezdték tartani a congregatiokat Szeptember 15-én Sárospatakon Zemplén és Ung megyék számára nyílt meg a közgyűlés, 710 DL 68847. (AOkl XXVI. 622. sz.) 711 AOkl XXVII. 307,310., 319., 350-351., 398., 453-454., 459. sz. 712 AOkl XXVII. 306., 311., 466-467,577,584. sz. 713 DL 51226. (AOkl XXVII. 279. sz.) Onnan lehet tudni, hogy Miklós ekkor még ott volt, mert két nappal később használta a 72 mm-es nagypecsétet, amelyet aztán magával vitt a közgyűlésekre. 714 AOkl XXVII. 601. sz. 715 AOkl XXVII. 707, 605., 609-610. sz. 716 Ez utóbbira: DL 51248., DL 76709-76710. 717 Tamás fia László alnádorra: Engel: Archontológia 3. Azért azonosíthatjuk az itteni személlyel, mert 1344-ben László alnádor szintén a nádor nevében, de már saját neve alatt kiadott oklevelekkel tartott közgyűléseket nyugat-magyarországi megyéknek, és az egyik ott kiadott oklevelének a hátulján egy nagypecsét, és egy mellé illesztett 25 mm-es kispecsét foltja látható (DL 3657, AOkl XXVIII. 709. sz.) - ez utóbbi azonos lehet az itteni 25 mm-es pecsétnyomóval. Lászlótól ezen kívül még 1347-ből maradtak fent oklevelek, de akkor már egy 29 mm-es pe
