Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

136 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 a másiknak pedig a 47 mm-es „nádorhelyettesítő" pecsét töredékét, amelyet jól láthatóan egy gyűrűs „ellenpecséttel" hitelesítettek.673 (Tegyük hozzá: nem lehetetlen, hogy csak „érzéki csalódásról" van szó az 50 mm-es folt esetében, hiszen alig különbözik a 47 mm-es pecsét nagyságától.)674 Ezen pecsételési módra nem tudunk biztos magyarázatot adni. Ez előtt utoljára (a ránk maradt oklevelek alapján) március 18-án használta Visegrádon a 70 mm-es nagype­csétet, majd április 9-től kezdve újra visszatért a használatához.675 Csak fel­tételezhetjük, hogy a nagypecsét valami miatt ekkor nem volt elérhető vagy használható, és ezért Vilmos felkérette Budáról Visegrádra a protonotáriusa által használt tipáriumot. Az 1337-es év további részében Vilmos Vizsolyba ment, majd megkezdte a közgyűlések tartását. így tehát Vilmos főbb tartózkodási helyeit 1337-ig ja­varészt Vizsolyban és kisebb részt Visegrádban jelölhetjük meg. Arra, hogy nádorsága alatt valamikor huzamosabb ideig Óbudán is székelt volna, nincs egyértelmű bizonyíték — igaz, konzekvensen ellene szóló adat sem. Júliusban, a közgyűlések első szakaszának lezárultával ismét Visegrádra tért vissza, ahol a nagypecsét mellett egy ízben ismét felbukkan a 47 mm-es „nádorhelyettesítő" középpecsét.676 1337 decemberében pedig azzal találkozunk, hogy egy Budán kelt nádori oklevelet (egy szimpla kérelem a vasvári káptalanhoz) a szokásos középpecsét mellett egy kispecséttel is ellenjegyeztek.677 Lehet, hogy ez Vilmos éppen akkori budai tartózkodására utal? 1338-ban Vilmos nem tartott közgyűlést, és okleveleinek a kelethelyei ösz- sze-vissza váltakoztak Visegrád és Buda között (ezen kívül az év elején okleve­let adott ki Szepesváralján). Sajnos igen kevés 1338. évi oklevelén maradt fent beazonosítható pecsétábra, de a visegrádi oklevelek vagy a 70 mm-es nagype­cséttel, vagy egy gyűrűspecséttel voltak megerősítve, a budaiak a szokásos 47 mm-essel.678 A nagypecsét és a gyűrűspecsét tartózkodási helye alapján felte­673 DL 51052. és 51053. (AOkl XXI. 153. sz.) 674 Ennek ugyanakkor nem csak a pecsétfoltok nagysága közötti apró különbség mond ellent, hanem az is, hogy a 47 mm-es középpecsét esetében jól láthatóan ott van egy külön kis be­fűzött hártyaszalagon egy hitelesítő kispecsét, amely nyilván azt jelezte, hogy ez az oklevél nem pusztán a nádori irodában kelt, hanem a nádor személyes közreműködésével. Azon az oklevélen, amelyen az 50 mm-es pecsét(folt) látható, ilyen hitelesítésnek semmi nyoma nin­csen, és nem csak folt formájában hiányzik, de az „ellenpecsét" hártyaszalagjának való kivá­gás sincs ott. Ennek az 50 mm-es pecsétnek a kérdését egyébként nem sikerült megfejtenem. Vilmos későbbi oklevelein is felbukkan néha egy-egy olyan folt, amely inkább 50 mm nagysá­gú, de nem találtam rá egyértelmű bizonyítékot, hogy ez tényleg egy önálló pecsétnyomó lett volna. Az önállóság ellen szól, hogy van olyan látszólag 50 mm nagyságú pecsét, amelynek az ábrája egyértelműen a 47 mm-es nádorhelyettesi középpecséttel azonos (DL 87094.) így valószínűbb, hogy a pecsétnyomó peremén kissé túlnyúlt viasz, vagy egészen apró mérési hibák okozzák a méretbeli ingadozást. 675 1337. márc 18.: DL 48548. Ápr. 9.: DL 31233. és DL 3055. (AOkl XXI. 117,174-175. sz.) 676 1337. júl. 25.: DL 87069. (AOkl XXI. 429. sz.) 677 1337 dec. 2.: DL 40757. (AOkl XXI. 632. sz.) 678 DL 63663., DL 49668., DL 48361., DL 28058., DL 31238. (AOkl XXII. 35., 234., 292., 424., 474. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom