Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
136 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 a másiknak pedig a 47 mm-es „nádorhelyettesítő" pecsét töredékét, amelyet jól láthatóan egy gyűrűs „ellenpecséttel" hitelesítettek.673 (Tegyük hozzá: nem lehetetlen, hogy csak „érzéki csalódásról" van szó az 50 mm-es folt esetében, hiszen alig különbözik a 47 mm-es pecsét nagyságától.)674 Ezen pecsételési módra nem tudunk biztos magyarázatot adni. Ez előtt utoljára (a ránk maradt oklevelek alapján) március 18-án használta Visegrádon a 70 mm-es nagypecsétet, majd április 9-től kezdve újra visszatért a használatához.675 Csak feltételezhetjük, hogy a nagypecsét valami miatt ekkor nem volt elérhető vagy használható, és ezért Vilmos felkérette Budáról Visegrádra a protonotáriusa által használt tipáriumot. Az 1337-es év további részében Vilmos Vizsolyba ment, majd megkezdte a közgyűlések tartását. így tehát Vilmos főbb tartózkodási helyeit 1337-ig javarészt Vizsolyban és kisebb részt Visegrádban jelölhetjük meg. Arra, hogy nádorsága alatt valamikor huzamosabb ideig Óbudán is székelt volna, nincs egyértelmű bizonyíték — igaz, konzekvensen ellene szóló adat sem. Júliusban, a közgyűlések első szakaszának lezárultával ismét Visegrádra tért vissza, ahol a nagypecsét mellett egy ízben ismét felbukkan a 47 mm-es „nádorhelyettesítő" középpecsét.676 1337 decemberében pedig azzal találkozunk, hogy egy Budán kelt nádori oklevelet (egy szimpla kérelem a vasvári káptalanhoz) a szokásos középpecsét mellett egy kispecséttel is ellenjegyeztek.677 Lehet, hogy ez Vilmos éppen akkori budai tartózkodására utal? 1338-ban Vilmos nem tartott közgyűlést, és okleveleinek a kelethelyei ösz- sze-vissza váltakoztak Visegrád és Buda között (ezen kívül az év elején oklevelet adott ki Szepesváralján). Sajnos igen kevés 1338. évi oklevelén maradt fent beazonosítható pecsétábra, de a visegrádi oklevelek vagy a 70 mm-es nagypecséttel, vagy egy gyűrűspecséttel voltak megerősítve, a budaiak a szokásos 47 mm-essel.678 A nagypecsét és a gyűrűspecsét tartózkodási helye alapján felte673 DL 51052. és 51053. (AOkl XXI. 153. sz.) 674 Ennek ugyanakkor nem csak a pecsétfoltok nagysága közötti apró különbség mond ellent, hanem az is, hogy a 47 mm-es középpecsét esetében jól láthatóan ott van egy külön kis befűzött hártyaszalagon egy hitelesítő kispecsét, amely nyilván azt jelezte, hogy ez az oklevél nem pusztán a nádori irodában kelt, hanem a nádor személyes közreműködésével. Azon az oklevélen, amelyen az 50 mm-es pecsét(folt) látható, ilyen hitelesítésnek semmi nyoma nincsen, és nem csak folt formájában hiányzik, de az „ellenpecsét" hártyaszalagjának való kivágás sincs ott. Ennek az 50 mm-es pecsétnek a kérdését egyébként nem sikerült megfejtenem. Vilmos későbbi oklevelein is felbukkan néha egy-egy olyan folt, amely inkább 50 mm nagyságú, de nem találtam rá egyértelmű bizonyítékot, hogy ez tényleg egy önálló pecsétnyomó lett volna. Az önállóság ellen szól, hogy van olyan látszólag 50 mm nagyságú pecsét, amelynek az ábrája egyértelműen a 47 mm-es nádorhelyettesi középpecséttel azonos (DL 87094.) így valószínűbb, hogy a pecsétnyomó peremén kissé túlnyúlt viasz, vagy egészen apró mérési hibák okozzák a méretbeli ingadozást. 675 1337. márc 18.: DL 48548. Ápr. 9.: DL 31233. és DL 3055. (AOkl XXI. 117,174-175. sz.) 676 1337. júl. 25.: DL 87069. (AOkl XXI. 429. sz.) 677 1337 dec. 2.: DL 40757. (AOkl XXI. 632. sz.) 678 DL 63663., DL 49668., DL 48361., DL 28058., DL 31238. (AOkl XXII. 35., 234., 292., 424., 474. sz.)