Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 121 János követte Károlyt itáliai útjára, amely időre fia kapta meg a nádorhelyettesi címet.593 Bár feltehetjük, hogy János még élve érkezett vissza Magyar- országra (mint ahogy azt is, hogy soha nem ért vissza, hanem hátramaradva szülőföldjén ott végezte be életét), nádorként többet már nem játszott szerepet.594 Utódja fia, Vilmos lett, akit 1334. május 17-e előtt neveztek ki nádornak, és valamikor 1342. szeptember elején vagy végén hunyt el,595 néhány hónappal élve túl I. Károlyt. Ezen bő nyolcévnyi nádorsága alatt komoly változások zajlottak le a nádori hivatalban is, amelyek részben már János alatt megkezdődtek (itt elsősorban a nádori hatókör országos szintűre bővülésére kell gondolnunk). Egy másik viszont teljesen Vilmoshoz köthető: alatta ment végbe a nádori székhely Visegrádra, az országbírói kúria mellé való költözése. A folyamatot a korábbi szakirodalom egy jelentős része nem teljesen helyes módon az 1342-es évhez, és Nagy Lajos reformjához kötötte. A kérdéssel a következő alfejezetben részletesen foglalkozunk, itt most csak a nádori hatósugár Vilmos alatti kitágulását vázoljuk fel. A hatókör kiszélesedését legfőképpen az egyes megyék számára tartott generalis congregatiokból lehet lemérni. A Druget Vilmos alatti közgyűléseket Kruták Anita tekintette át. Látható, hogy 1334-ben, nádorságának első évében még csak a saját szűkebb tartományát járta végig (Bihar, Szabolcs, Bereg, Zemplén, Ung, Abaúj és Sáros megyéket),596 dunántúli közgyűlésre csak egy halvány nyom utal.597 Ám a következő év késő-tavaszán, nyarán nyugati megyék kerültek sorra (Nógrád, Hont, Bars, Pozsony, Moson, Sopron, Gömör, 593 Ennek részletes tárgyalását lásd Zsoldos: Nádor és helyettese 532-540. 594 Zsoldos: Nádor és helyettese 534. 595 Engel: Archontológia 3. Vilmos halálának időpontjára lásd még Piti: Nádorváltás 435-436.; C. Tóth 2012. 443-444. (főként 444. 53. jz.) 596 Kruták: Nádori congregatio 427-428. 597 Ez a „halvány nyom" egy Budán, 1334. jún. 28-án kelt nádori oklevél (DF 283264.), amelyben Vilmos megparancsolta a földvári konventnek, hogy idézzék meg színe elé a besenyők 4 es- küdtjét és Besenyő Jakab két fiát, akiket előző napi, számukra rendezett közgyűlésén kellett volna proscribálnia, ám halasztást rendelt el (nos proscriptionem Gregorii et Mathey filii Jacobi Bysseni predie in congregationem nostram factam eisdem duxerimus indulgendum eosdem iudicio et iustitii committendo). Az oklevél helynevei egyértelműen a kelet-dunántúli Besenyőispánság területére utalnak (Györffy: Besenyők 141-142.). Ha szó szerint vesszük az oklevélben foglaltakat, akkor a jún. 28-i Budán keltezett nádori diplomához mért „predie" egy jún. 27-i közgyűlést takarna. Vilmos első biztosan behatárolható congregatioja júl. 5-től kezdődött, Bihar megye számára (Kruták: Nádori congregatio 427). Elvileg sem a közgyűléshez képest másnapi budai kelethely, sem az egy héttel későbbi keleti megjelenés nem kizáró ok, de azért összességében valószínűtlen. A magyarázat az lehet, hogy a budai nádori oklevél nem Vilmos személyes jelenlétében, csak a nevében kelt, mint erre több példát is láthatunk a következő fejezetben. A nádori iroda vsz. egy nekik küldött nádori parancslevélben szereplő „piszkozatot" írt át, így az abban szereplő előző napot nem a budán keltezett parancslevélhez kell mérni. Ez persze hiteles nyoma egy nem kelet-magyarországi közgyűlésnek, amelynek a helyszínét a Besenyőispánság megyéinek valamelyikére (Tolna, Fejér) tehetjük, esetleg magának a Besenyőispánságnak a területére, amely számára külön is rendeztek congregatiot. Az időpontot viszont valamivel korábbra is kitolhatjuk. Arra, hogy az óbudai kúria a nádor távollétében bocsátott ki okleveleket már 1334-től kezdve, lásd „A nádori kúria Visegrádra i r
