Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
118 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 sekről tudunk a megszokott őszi időpontban, október-november folyamán.572 Nyilvánvaló, hogy ennél több megyében fordult meg a nádor, valószínűsíthetjük, hogy amikor az őszi hónapokban megindult, akkor végigjárta nádori territóriumának jelentős részét. A Fülöp előtt megforduló egyéb ügyek is mind ezt a régiót fedik le. Csak néhány személyesen intézett kivétel volt, de ezeket is meg lehet magyarázni. Az egyiket az 1324. évi hadbaszállással, amikor a királlyal együtt a Kükül- lő-menti táborban tartózkodott, és a hozzá forduló feleket a győri káptalanhoz küldte eskütételre.573 A másik esetben is a király és más bárók környezetében tartózkodott, amikor Miklós pozsonyi ispán pert indított a színe előtt Szente- mágocs nembéli János ellen, amelyben Fülöp párbajt ítélt, de a király magához vonta az esetet, és a felek végül a párbaj helyszínén a felsorolt országbárók közbenjárásával kiegyeztek.574 A nyugat-magyarországi területekkel a kapcsolatot alapvetően budai al- nádora, Tamás révén tartotta.575 Tamás kimutathatóan Fejér, Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyei perekben járt el, és persze környékbeli, Pilis megyei ügyekben intézkedett.576 Az előtte megfordult kevés ügyből azonban nyilvánvaló, hogy a budai alnádor nem töltött be komoly szerepet a nyugat-magyarországi bíráskodásban. így Fülöpöt nem mondhatjuk ténylegesen országos hatáskört gyakorló nádornak, tevékenysége sokkal inkább rokonítható az őt megelőző Debreceni Dózsáéval, mint az utána következő Druget Jánossal. Fülöp halála után egy hosszabb, több mint 1 éves üresedés után követte őt fivére, János. Könnyen helytálló lehet Zsoldos Attila azon feltételezése, hogy Károly azért várt ilyen hosszú időt a méltóság betöltésével, mert azt direkt Jánosnak tartotta fenn. És mivel ő ekkor csak nemrég érkezett fiával Magyar- országra, és sokkal inkább kötődött régi hazájához, így ahhoz, hogy átvegye elhunyt testvére hivatalát (ami egyet jelent a tartós magyarországi berendezkedéssel), „el kellett varrni" az itáliai szálakat. így elképzelhető, hogy Fülöp halála után nem sokkal visszatért Itáliába, majd újra, immár hosszabb időre Magyarországra.577 Hogy Károly már Fülöp halálát követően számolt a Dru- getekkel, mutatja, hogy János ittmaradt fiának, Vilmosnak már 1327 augusztusában átörökítette a királyra háramlóit Druget-tartományt, amit Vilmos rögtön birtokba is vett. Károly kezdeményezésére megkezdték az egyes birtokok számbavételét, megvizsgálták határait, és beiktatták Vilmost az örökségébe. A vizsgálatok során szerepet kapott Fülöp bizalmi embere, vizsolyi albírája, 572 AOkl X. 406. sz.; 428., 430-431., 435. sz.; 448., 453. sz. (a Szatmár megyeire lásd még: AOkl X. 544. sz., XI. 300. sz.) 573 AOkl VIII. 349. sz. (1324. júl. 16.) 574 AOkl IX. 113-116. sz. (1325. márc. 25-26.) 575 Vő. még Spekner: Buda székhellyé alakulása 1.119. 576 AOkl VII. 269., 275., 351. sz.; 411., 433. sz.; 563., 567. sz.; 592. sz.; AOkl VIII. 530., 547. sz.; AOkl IX. 442. sz.; 538. sz.; 551. sz.; AOkl X. 137,169., 272. sz.; 280. sz.; AOkl XI. 16., 33. sz.; 142., 261. sz. 577 Zsoldos: Nádor és helyettese 529.
