Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
114 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 kb. 57-58 mm átmérőjű sigillummal547 hitelesítették két, kállósemjéni közgyűlési oklevelét május 22-én és május 25-én.548 A debreceni oklevelek, mint említettük, a Vay család levéltárából valók, és már csak fekete-fehét fényképüket ismerjük (és kizárólag az előoldalukat), így azok pecsétjei nem állapíthatóak meg világosan. Annyi biztos, hogy azok is viszonylag nagyobb méretűek voltak, mert az oklevelek előlapjára átütött pecsétfoltok az egyik esetben kb. 8 sornyi, a másik esetben 10 sornyi helyet foglalnak el549 - igaz, ez utóbbi oklevél kevésbé „szellős" sorközökkel íródott, egyébként nyilván ugyanarról a pecsétről lehetett szó mindkét esetben. Ennek mérete nem állapítható meg, de valamiféle „középpecsétről" lehet szó.550 A közgyűlésen felbukkanó nádori nagypecsét szintén amellett szól, hogy Dózsa személyes jelenlétét a congregation valószínűsítsük, míg a debreceni kúriában a hátrahagyott személyzet folytatta a működését a nádor nevében. Ez a „hátrahagyott személyzet" talán „általános bíráját" (iudex generalis), Péter fia Miklóst jelentette, esetleg annak albíráját (viceiudex ... iudicis generalis), Péter comest. Mindketten Debrecenben tartották székhelyüket.551 A júniusi párhuzamos oklevéladást nem lehet biztos módon kielemezni ilyen szempontból, mert a két debreceni oklevélnek hiányzik a hátuljáról a pecsétje, csak bizonytalan, nehezen mérhető foltokat találunk. A közgyűlésen kelt nádori oklevél pedig nem eredetiben maradt ránk. Annyi bizonyos, hogy igazolhatóan Dózsa idején szakadt el először a nádori „hivatal" működése a nádor személyétől, és ez mindenképpen egy intézményesülési folyamat kezdetét jelzi.552 5. A Druget-nádorok A már többször emlegetett „Druget-nádorok" három személyt takarnak, Druget Fülöpöt (nádor 1323-1327 között), testvérét, Jánost (nádor 1328-1333 között) és János fiát, Vilmost (nádor 1334-1342 között). A család az egyetlen olyan itáliai família volt, amely komolyabb karriert futott be az Anjou-kori Magyar- országon. A karrier megalapozója Fülöp volt, aki - legalábbis egyes oklevelek homályos utalásaiból ez tetszik ki - még ifjú korában érkezett I. Károly kísé547 Egyetlen viszonylag ép példánya: DL 2122. (AOkl VI. 752. sz.). Ugyanezen pecsét töredékei azonosíthatóak a következő oklevelein: DL 50707., 50716., 50717., 76303., 50722., 50726., 50730. (AOkl VI. 411., 581., 588., 687, 714., 728., 909. sz.) 548 DL 50716., 50717. (AOkl VI. 581., 588. sz.) 549 DL 96084., 96079. (AOkl VI. 579., 582. sz.) 550 Dózsának egyébként egyetlen olyan oklevelét sem ismerjük, amelyen egyértelműen azonosítható lenne egy 57-58 mm-nél kisebb, kb. középpecsétnek megfeleltethető nyomat vagy folt. Ezen kívül csak gyűrűspecsétes oklevelek maradtak fent tőle: DL 50710., 50711. (AOkl VI. 456-457. sz.). Mindkét oklevél Debrecenben kelt. 551 Személyükre lásd „A nádort helyettesítő tisztségek: alnádor, nádori albíró" c. alfejezetet. 552 A nádor személye és a hivatal elszakadásának kezdeteiről lásd részletesebben „A nádori hivatal munkatársai" c. főfejezet bevezetőjét.
