Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
i J I J . IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig" 109 meg egyéb titulusait510 (az összes többi említése és saját oklevele is csak palatínusként emlegette), nincs okunk kételkedni abban, hogy folyamatosan viselte e címeket is, és valószínűleg - a korabeli gyakorlatnak megfelelően - a zarándi ispánságot is.511 Székhelyét a Bihar megyei Adorján várában tartotta, nem egy oklevelét ott keltezte.512 Ügyei is ezt a vidéket fedték le: leginkább Bihar, Zaránd, majd Szabolcs megyék területére terjesztette ki fennhatóságát, és természetesen Szatmár megyére, amelynek ispánságát külön kiemelten is viselte.513 Nem meglepő módon szinte mindig a területileg illetékes váradi káptalannal vette fel a kapcsolatot, ha valamilyen hiteleshelyi közreműködésre volt szüksége. Területi joghatósága azonban 1312 után egyértelműen bővült. Aba Amadé halála után Károly megkezdte a tartományának lassú felbomlasztását, amely során a királynak kapóra jött az Amadé-fiak szorult helyzete: abban a kassai konfliktusban, amelyben a tartományúr is életét vesztette, foglyul ejtették Amadé két fiát is a Kassaiak. A király közvetítésével kiszabaduló fiúk komoly árat fizettek: át kellett adniuk több várost és várat, továbbá Zemplén és Újvár megyéket minden tartozékukkal, és sok egyéb engedményt kellett tenniük Károlynak.514 Az Amadé-fiak mindezt teljesítették is. Többminden is arra mutat, hogy 1312 elejétől kezdve Károly elkezdte politikailag birtokba venni a tartományt.515 Ennek egyik jeleként 1312 április-májusának fordulóján Kopasz külön királyi parancsra előbb Kassa alatt Újvár, majd Sáros alatt Zemplén megye számára generalis congregatiot tartott, és a másodikon Kopasz mellett jelen voltak Amadé fiai, továbbá a király, és a királynéi kancellár is.516 Ezidőtájt más környékbeli ügyek is jártak előtte: május 28-án a jászói konvent már Kopasz nekik címzett levelére hivatkozva idézte színe elé a peres feleket a Borsod megyei Lak és Abod földek kapcsán.517 E földek ügyét biztosan nem a jelzett közgyűléseken tárgyalta Kopasz, hiszen nem az ott érintett megyékben feküdtek. Ezen kívül egy ismeretlen oklevéladó egy szeptember 8-i oklevelében az Ung megyei Csapon Ung és Bereg megyék számára tartott generalis congregatiot. Az oklevelet leginkább 1312-1313-ra keltezhetjük, és valószínű, hogy kiadója Kopasz lehetett.518 Úgy tűnik, hogy ugyanekkor, 1312 után bővült ki Kopasz fennhatósága Ung megyével, bár a kérdés kissé hosszabb kifejtést igényel. Mindenekelőtt lássuk, hogy mi indokolja Kopasz Ung megye feletti fennhatóságát. László, Kopasz ná510 1308. szept. 15.: AOkl II. 442. sz. 511 Zsoldos: Debrecen 63.122. jz. 512 AOkl III. 221., 456., 849. sz.; lásd még Kristó: Rezidenciák 38. 513 Lásd pl. AOkl II. 13., 164., 442., 925., 992. sz.; AOkl III. 1., 221., 456., 512., 529., 849. sz. A Borsák Szabolcs megyei fennhatósága leginkább Kopasz fivére, Beke személyén keresztül érvényesült ld.: Zsoldos: Borsa-tartomány 39-40., 42. 514 Engel: Ország újraegyesítése 98-99.; Kristó: Károly harcai 303. 515 Engel: Ország újraegyesítése 99-100.; Kristó: Károly harcai 303. 516 AOkl III. 287. sz. Az erről tudósító királyi oklevél 1312. máj. 9-én Sáros vára alatt kelt, így a sárosi congregatio ezen időpont körül lehetett. A kassai így április végére, esetleg május legelejére eshetett. 517 AOkl III. 300-301. sz. 518 Zichy 1.136. nr
