Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 107 ható ügyek fordultak meg előtte: birtokperek, iktatások, birtokfelosztás engedélyezése, előtte lezajlott megegyezések igazolása. Az utolsó két örökös nádorról, Rátót nembéli Rolandról és Péc nembéli Aporról nem sokat mondhatunk. Rolandnak kizárólag olyan felbukkanásait ismerjük, amikor más bárók társaságában jelent meg politikai ügyekben.493 Aporral pedig összesen kétszer találkozunk a ránk maradt forrásokban, Ro- landhoz hasonló szerepkörben.494 1307 után egyikük sem bukkan fel többet: 1310-re vélhetően mindketten meghaltak már.495 Abból, hogy mindig Károly bárói között találkozunk velük, és a király a tanácsukra is hivatkozott egy-egy adomány kapcsán, gyanítható, hogy e két nádor a király közvetlenebb környezetében tartózkodott, nem az ország egy adott pontján székeltek. Ennek ellenére egyikük sem tartozott az „első vonalba".496 4.1. Károly első nádorai - az „oligarchikus nádorság" öröksége A 14. század első évtizedében, mint láttuk, a nádori főméltóság többnyire egy saját uralmi körzete élén hatalmát gyakorló bárót takart. Nem csoda hát, hogy a magyar viszonyokba egyébként sem beleszülető I. Károly szemében a tisztség nem feltétlen tűnt az ország első és legfontosabb posztjának. A Kö- zép-Kelet-Európát bemutató, 1308. február-március körül keletkezett Descriptio Europae Orientalis (Kelet-Európa leírása) című mű szerzője szerint (aki elég tájékozott volt a magyarországi ügyekben, és talán egy, az ország délnyugati melléktartományában alkotó szláv anyanyelvű domonkos szerzetessel, Andreas Hungarusszal azonosítható)497 a nádor számított az első, a tárnokmester az ország második méltóságának.498 Maga Károly azonban már a hatalmi konszolidációjának megkezdése, 1310 után kísérletet tett arra, hogy az ország legfőbb méltóságává a tárnokmesteri hivatalt tegye (abból valóban csak egy volt).499 Ennek fényében nem is lebecsülendő, hogy amikor harmadik koronázása előtt megkísérelt kiegyezni a legnagyobb főúrral, Csák Mátéval, akkor ezt a posztot ajánlotta fel neki. Miként Gentilis bíboros egy nem sokkal későbbi oklevele is 493 AOkl I. 358., 644. sz.; AOkl II. 232., 243., 272. sz. 494 AOkl I. 644. sz.; AOkl II. 272. sz. 495 Zsoldos: III. András hat nádora 291. 496 Lásd Kristó: Károly főúri elitje 45., 47. 497 A mű keletkezési idejét már kiadója, a lengyel Olgierd Górka kikövetkeztette különféle utalások alapján: Descriptio VIII-IX. Lásd még Nacsa: Descriptio 8-9. A szerző kiléte körül vita folyik, Andreas Hungarus személyére lásd Borzákné Nacsa Mária doktori értekezését: Nacsa: Descriptio 86-97. 498 Károly emlékezete 75. (Descriptio 51.) 499 A tárnokmesteri rang első helyre emelésére szintén felfigyelő Kristó Gyula azzal magyarázta mindezt, hogy a század legelején a királyhoz mindvégig hűséges Csák Ugrin töltötte be ezt a méltóságot, így a nádori poszt devalválódása idején ez volt a legalkalmasabb az első báró szerepének a lefedésére, „így a rendíthetetlenül Károlyhoz hű Csák Ugrin méltósága, a tárnokmesterség emelkedett időlegesen a hierarchia élére". Kristó: Károly főúri elitje 43-44. T T
