C. Tóth Norbert: A székes- és társaskáptalanok prépostjainak archontológiája 1387-1437 (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 4. Budapest, 2013)
Előszó
okból összegyűjtöttem azokat, akkor is — néhány kivételtől eltekintve — méltóságviselésüknek csak az első és utolsó adatát tüntettem fel; az archontológia- készítés módszerének megfelelően. Végül a munka szerkezetéről kell szót ejtenem. A kötet elején a szakirodalmi hivatkozások feloldását tartalmazó Bibliográfia, majd a Rövidítésjegyzék áll. Utána következik a tényleges adattár, a préposti archontológia. E részben a káptalanok a székhelyük szerint alfabetikus rendben, előbb a székes-, majd utána a társaskáptalan(ok) állnak. Minden egyes káptalannál feltüntettem a védőszentjét, majd alatta az intézményre vonatkozó irodalmat, ha van, illetve a káptalan létszámára és történetére vonatkozó más egyéb, általam fontosnak tartott információk következnek (ez utóbbiak jellemzően a vizsgált időszak alatt történt alapításokat takarják). Mindezek után következnek az egyes prépostok és forrásokkal bizonyítható tisztségviselésük időszaka. A dátumok után zárójelben az adat származási helye található meg (levéltári jelzet vagy forráskiadvány — ezek esetében nem voltam tekintettel, hogy az adat a „fejlécben" szereplő munkában esetleg már napvilágot látott-e, célom egyértelműen az volt, hogy tiszta lapot szolgáltassak a további kutatásokhoz). A nevekhez és a dátumokhoz jegyzetek járulnak, az előbbiek esetében általában az azonosításhoz szükséges adatok szerepelnek, míg az utóbbiaknál feltüntettem, ha a dátum a kinevezésé, vagy ha az illető tisztségviselése alatt névleg, pápai jelöltként más is viselte az adott tisztséget, valamint további adatokat a prépost hivatalviselésére, illetve későbbi egyházi javadalmaira. A név és dátum alatt található sorban a prépost- sága alatt viselt egyéb tisztségeit és javadalmait soroltam fel, de — még egyszer hangsúlyoznám — csak a préposti archontológia készítése közben előkerült adatokat tartalmazza, külön kutatást nem végeztem e tárgyban. Végeredményben a lista formájában Engel Pál Archontológiáját követi azzal a különbséggel, hogy a nevek után nem tüntettem fel zárójelben az általam vélt hivatali időt. Végül a kötetet személy-, méltóság- és tisztségnév mutató zárja. Ebben Zsoldos Attila munkája8 vonatkozó részének szerkezetét követtem a következő kiegészítésekkel. A kötetben szereplő minden egyházi személy nevét (kivéve a pápákét), valamint a javadalmakat és tisztségeket is mutatóztam, ezektől utalok betöltője nevéhez. A későbbi azonosításokat megkönnyítendő két további kiegészítést tettem: az egyes személyek keresztnevét név vagy név (név fia) alakban külön is felvettem és a lásd szóval utalok a családnévre (amennyiben ismert); a szóban forgó személyre vonatkozó adatokat is ott gyűjtöttem össze. Továbbá a pré- postságot viselt személyek későbbi javadalmát is feltüntettem mind a főszöveg jegyzeteiben (legtöbbször Engel Pál Archontológiája alapján), mind a mutatóban. Az egyes prépostok, illetve más egyházi személyek által viselt egyéb javadalomról szintén utalok (vissza) az adott személyre. A személyneveknél a de elöljárószót a besoroláskor nem vettem számításba. Dőlt betűvel jelzi a mutató az eredeti helyesírással, betűhíven szereplő család/ragadványneveket. Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Bp., 2011. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 11.) 9
