C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
A pozsonyi ügy menete és ismertetése 99 vádpont); 2. a kanonokok elleni személyi támadások (3-6. vádpont); 3. a káptalannak a birtokkezeléssel, jogtalan haszonvételekkel és adósságokkal okozott gazdasági károk, többek között a dékán jogkörének csorbítása (7-32. vádpont); 4. pótlólag benyújtott két vádpont, amelyek tematikailag a liturgikus mulasztás és a személyi támadás vádjait egészítik ki (Kl-2. vádpont). A hiányzó 1. vádpont tematikailag a prépost liturgikus mulasztásával, a 29. pont a közös káptalani birtokokon történt préposti károkozással kapcsolatos vád lehetett. A káptalan vádjaihoz képest a prépost május 8-án, tehát György-nap tizenötödén az esztergomi szentszék előtt benyújtott ellenkeresete jóval kevesebb vádpontot tartalmazhatott.17 Ezek közül mindössze egyet ismerünk teljes terjedelmében, a Budai Jakab és György kanonokokkal való összetűzéséről szólót, de ennek nincs a megfelelő oklevélben (7. sz.) feltüntetve a száma.18 Ez tematikailag a hiányzó káptalani 6. vádponttal állhatott átfedésben, valószínűleg ezért is maradt fenn a káptalani magánlevéltárban őrzött megfelelő ítéletlevélben. Néhány szavas említésből ismerjük a bizonyítást igénylő préposti válaszokat felsoroló oklevélből (13. sz.) a többi préposti vádpontot, mégpedig szám szerint a Pl-3. vádpontot és további négy vagy öt vádpontot, számozás nélkül, közöttük az előbbi teljesen ismertet is. A 7. számú oklevél szövege azonban nem szól arról, hogy a Budai Jakab és György kanonokokkal való összetűzésről szóló vádpontot még Esztergomban nyújtották be: értelmileg az is lehetséges lenne, hogy ez már a kihelyezett pozsonyi tárgyalás alkalmával történt meg. Emellett szólna, hogy az említett 13. számú oklevélben csak az első három vádpont van számmal ellátva, a többinél — közöttük elsőként ennél — számjelölés már nem szerepel. Ezt a feltételezést azonban fenntartással kell kezelnünk. Nemcsak azért, mert kevéssé életszerű, hanem mert kánonjogilag sem lehetséges a perfelvétel után ugyanabban a perben újabb vádpontokat beterjeszteni. Viszont az nem kizárt, hogy a számozatlan négy pontot a prépost nem a teljes káptalan ellen, hanem csak egyes kanonokok ellen nyújtotta be.19 Összességében azt mondhatjuk, hogy az, hogy mikor, hogyan és hány vádpontot terjesztett be László prépost az ellenkeresetben, nem dönthető el egyértelműen, ezért az egyszerűség kedvéért az összes préposti vádpontot egyetlen ellenkereset elemeiként kezeljük a továbbiakban. A pontokat a következőképpen lehet rekonstruálni (az oszlopok beosztása és jelölései az előző táblázatéval azonosak, de mivel a tartalomról keveset tudunk, a tárgy megjelölésénél az oklevélben szereplő latin nyelvű meghatározást tüntettük fel; a vádpontokat a káptalaniaktól megkülönböztetésül P betűvel jelöltük): 17 A benyújtás időpontjára lásd a 13. sz. oklevelet, 306/17., a vádpontokról is ebből az oklevélből tudjuk meg a legtöbbet. 18 A táblázatban P4. vádpontként szerepel. 19 Lásd a 7. számú oklevélben, 262/11-12.: „contra et adversus magistros Georgium et Iacobum artium professorem canonicos Posonienses".
