C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
90 Tanulmányok 13.), majd a bíróság a tárgyalást 5 héttel későbbre, Luca-nap utáni szombatra (december 19.) halasztotta. (Az előző péntekre nem esik parancsolt ünnep, így valami más oka lehet a szombati napnak.) Az újabb tárgyalási napon csak a felperes és tanúi jelentek meg, ezért az alperest megidézték karácsony nyolcadik napja utáni szombatra (1378. január 2., Szent István protomártír ünnepének nyolcadik napja egyúttal), majd másodszor (superhabundans módon) 9 héttel későbbre, Invocavit vasárnap előtti szombatra (március 6.), majd ismételt távolmaradása miatt harmadszor jogvesztő hatállyal 3 héttel későbbre, Oculi vasárnap utáni péntekre (március 26.). Ekkor megjelent az alperes és okirati bizonyításra (irat megkeresésére) határidőt kért és kapott, György-nap nyolcadát (május 1), de közben a vitás birtok megbecslésére a bíróság húsvét harmadik napját (1378. április 20., ez elvileg még bírósági szünnap) jelölte ki azzal, hogy ennek eredményét húsvét nyolcadán írásban jelentsék. (Mivel húsvét nyolcadik napja vasárnap, ez gyakorlatilag a következő tárgyalási napot, május 1-jét, azaz György-nap nyolcadát is jelenti egyúttal.) A május elseji tárgyalási napon az alperes különböző érvek alapján nem mutatta be az oklevelet, amire a felperes válaszolt, majd a felek ítéletet kértek. A helynök a felperes javára ítélt: az alperesnek ki kell adnia a vitás birtok leánynegyedét és meg kell fizetnie a bírságait. A helynök elrendelte a birtok becslésének szükség esetén történő megismétlését és a felperes bevezetését pünkösd előtti szerdán (június 2., erről még lásd alább), és hogy erről tegyenek jelentést úrnapja 9. napjára (június 25. — ez pénteki nap, és azért 9. nap, mert úrnapja nyolcadik napja éppen Keresztelő Szent János ünnepére esett ebben az évben). A szóban forgó időpontban a felperes megjelent a helynök emberével, és jelentették, hogy a pernyertes felperest az alperes távollétében vezették be a birtokba a pünkösd előtti pénteken (tehát az előzőekben az oklevélben megadott dátum vagy elírás volt vagy a bevezetést ekkor kivitelezték, június 4-én). A bíróság a hitbér és jegyajándék miatt még egyszer a szentszéki jegyzőt is kiküldte (dátum említése nélkül), aki a felperest az alperes jelenlétében újabb telkekbe bevezette. Az ügyről szóló oklevél kiállítási dátuma Mária-Magdolna ünnepének nyolcadik napja (1378. július 29.), ez egy csütörtöki nap volt.162 Példánkból jól látható, hogy a szepesi szentszék szokásos ülésnapja a péntek volt, ezt egyébként a vizsgált korszakból az intézmény más kiadványai is megerősítik.163 Ez a pénteki nap csak ünneppel való egybeesés vagy általunk 162 DL 13485. (Bónis: Szentszéki regeszták 1416. sz.) 163 1415. jan. 20. (ZsO V. 111. sz., Bónis: Szentszéki regeszták 2009. sz.) A tárgyalás Gál-napot követő pénteken (1414. okt. 19.) kezdődött, a felek akaratából halasztás Mindenszentek utáni péntekre (nov. 2., 3 héttel később), a tanúbizonyítás Márton-nap utáni péntek (nov. 16., 15 nappal később), a tanúkihallgatási jegyzőkönyv publicatiója András-napon (nov. 30. péntek, 15 nappal később, ezek szerint nem szünnap), ekkor a felek kérésére Luca-nap utáni péntekre (dec. 14., 2 héttel későbbre) halasztották a pert. - 1419. júl. 1. (ZsO VII. 723. sz., Bónis: Szentszéki regeszták 2122. sz.) Péter-Pál-nap utáni pénteken (jún. 30., péntek, elvileg ez is ünnep lenne), az oklevél vizsgálatát másnapra (júl. 1. szombat, Kér. Szt. János nyolcada) halasztják, amely perdöntő bizonyítéknak bizonyul, az alperest felmentik. - 1432. jún. 30. (DL
