C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
82 Tanulmányok jelentette, értelemszerűen az adott vidék földrajzi viszonyainak megfelelően.115 Aratás és szüret idején a pereskedés a felek beleegyezéséhez volt kötve, de gyakorlatilag ez is törvényszünetnek volt számítandó.116 Az ünnepnapok eloszlásából jól látszik, hogy a karácsony és vízkereszt közötti, a húsvéthoz, az áldozócsütörtökhöz (Urunk mennybemenetelének ünnepéhez) és a pünkösdhöz eleve több egymás utáni napból álló egybefüggő törvényszüneti időszak tartozik; máskor, például augusztus vagy szeptember folyamán pedig több, egymáshoz közel eső ünnepnap tagolja az időt, szinte kínálva magát hosszabb törvényszünetek kialakítására. Ugyanakkor a bíráskodás szünetelése nemcsak kánonjogi, hanem technikai kérdés is volt, így térségenként más és más lehetett a gyakorlat, nem beszélve arról, hogy egyes Má- ria-ünnepek vagy bizonyos apostolok ünnepnapjai nem mindenhol lehettek ugyanolyan jelentősek, amire a kánonjogi felsorolás sommás volta is utal. A bíróság ülésezésének eltérő gyakorlatát csak három európai példán szeretnénk érzékeltetni. Katalóniában a barcelonai szentszéki bíróság 1460 márciusában például a hónap 20 különböző napján ülésezett, tehát az ünnep- és vasárnapok kivételével gyakorlatilag minden nap. (Tegyük hozzá: ennek az aktivitásnak az is lehetett az oka, hogy azévben a húsvét április 13-ra esett, így április legalább fele részében szünetelt a bíróság munkája.) Ugyanezekben az években egy átlagos angol szentszéki bíróság ülésezése ezzel szemben — talán a kisebb ügyforgalomnak köszönhetően is — ritkásabb volt: a bíróság háromhetente egyszer ült össze, viszont akkor az ügyek számától függően akár három-négy napig folyamatosan dolgoztak.117 Térbeli és időbeli közelsége okán viszont talán legjobban használható párhuzam a salzburgi érseki szentszék gyakorlata. Itt a bíróság minden vasárnapon és fontosabb ünnepnapon ülésszünetet tartott, továbbá az adventi és karácsonyi időszakban december 20-tól vízkeresztig, húshagyó kedden és a böjt első hetében (ez a fenti listánkban külön nem is szerepelt!), nagyhéten és a húsvét hetében, továbbá pünkösdkor. Ezeken túl az aratás okán volt egy nyári szünet (ferie messum) is az apostolok szétoszlásának ünnepétől (július 15.) Szent Bertalan napjáig (augusztus 24.).118 115 Speculum I. 504. (II. 1. De feriis, §1,4.): „Indictae sive rusticae seu publicae sunt, quae propter rem rusticam seu propter publicam utilitatem conceduntur, scilicet pro messibus et vindemiis colligendis: quae etiam quandoque solennes vocantur ... et hic restituuntur a iure hoc modo, scilicet in aestate pro messibus ab octavo Cal. Iulii usque in Cal. Augusti, in autumno vero pro vindemiis a X Cal. Septembris usque in Idus Octobris. Medio autem tempore, scilicet a Calendis Augusti usque in X Cal Septembris possunt causae agitari ..., verumtamen feriae istae indicuntur secundum qualitates et consuetudines regionum quandoque tardius, quandoque citius, ideoque dicuntur indictae." 116 X 2.9.5. Friedberg II. 273.; Speculum 1.504. (II. 1. De feriis, §1,4.) - ugyanakkor lehetnek rendkívüli és szükséghelyzetek, amikor lehet intézkedni: Speculum 1.505. (II. 1. De feriis, §2,1-3.), ill. rendkívüli ügyek, amelyek indokolt esetben „ünnep- vasárnapokon és nagyhéten kívül mindenkor folyhatnak." - Gózony: Egyházi törvénykezés 67. 117 Helmholz: Spanish and English 418. 118 Balogh: Középkori bajor 113.
