C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Előszó
Előszó 2012 decemberében a Zsigmondkori oklevéltár XII., az 1425. esztendőt tartalmazó kötetének lektorálása közben Mikó Gábor egy január 20-i közjegyzői oklevél szövegének ellenőrzését végezte, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (MNL OL) diplomatikai adatbázisa szerint három eredeti és több másolati példányban maradt fenn. Az egyik eredeti szövegének hiányai miatt egy másolati példány digitális fényképét is megnyitotta. Tizenöt sor után azonban a másolat szövege eltért, és mint kiderült, az oklevél végét leszámítva teljesen más szöveget tartalmaz. Nyomozásunk, az egyes példányok tüzetes összehasonlítása végül 12 különböző (az átiratokkal együtt 15) oklevelet tárt fel, amelyekből egy, a pozsonyi káptalan és prépostja közötti nagyszabású és meglehetősen bonyolult egyházi bírósági per képe bontakozott ki. Az ügy jelentősége és a középkori magyarországi szentszéki bíráskodás kutatásának még mindig számottevő hiányosságai egyaránt arra késztettek bennünket, hogy az okleveleket teljes szövegükben hozzáférhetővé tegyük. Roppant terjedelmük azonban szétfeszítette volna az akkor már majdnem teljesen elkészült oklevéltári kötet kereteit. így az önálló könyvben való kiadás mellett döntöttük, annál is inkább, mivel a szövegek átírása, kollacionálása és ellenőrzése során a szentszéki peres eljárás elemeinek megismerése mellett számos olyan érdekes és figyelemre méltó részlet került elő a pozsonyi káptalan működésére, gazdálkodására és személyi kapcsolatrendszerére vonatkozóan, ami alaposabb elemzésre és részletes bemutatásra érdemesnek bizonyult. Ráadásul a forráscsoport arra is kiválóan alkalmas, hogy az esetet tágabb köztörténeti, társadalomtörténeti és jogtörténeti összefüggésrendszerbe ágyazva ne csupán a korabeli egyházi bíráskodási gyakorlatot, a tárgyalás menetét és a felek érvelési stratégiáját mutassuk be, hanem azt is mérlegelhessük, hogy ez a pozsonyi eset mennyiben tekinthető tipikusnak. Arra azonban természetszerűleg nem vállalkozhattunk, hogy az eset minden részletét egyaránt feltárjuk és minden szempontból a teljesség igényével vizsgáljuk. Hagytunk tehát teret a további kutatásoknak is. Kötetünk négy fő részből áll. Egyrészt az ügyet több különböző szempontból feldolgozó, a résztémák mentén hat fejezetre, hat tanulmányra tagolódó főszövegből, másrészt a pert vezető két bíró, illetve az alperes prépost életrajzát, a per iratanyagában szereplő személyeket tartalmazó prozopográfiai adattárat, a birtokok lajstromát, valamint a per kronológiáját tartalmazó adattári részből. Ezután következik harmadikként a viszálykodás teljes iratanyagát, valamint az előzményeket és következményeket megvilágító okleveleket is tartalmazó oklevéltár, végül negyedik helyen, a kötet végén egy teljes körű személy- és helynévmutató. Mivel az eset — helyszíne és szereplői miatt is — a
