C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 2. A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421–1425)
2. A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421-1425) A pozsonyi Szent Márton- másképp Üdvözítő-társaskáptalan alapításának időpontjáról, az alapítójának személyéről, illetve magának az alapításnak körülményeiről és annak helyszínéről a mai napig viták zajlanak.1 E diskurzusba itt egyáltalán nem kívánunk bekapcsolódni, már csak azért sem, mert az általunk vizsgált időszakban a korai történet kérdései már nem játszottak szerepet: a káptalan szervezete kiforrott állapotában jelenik meg előttünk. A társaskáptalan testületét a préposton kívül 14 kanonok alkotta, akik közé a Szent Márton- másik nevén Üdvözítő-egyház és a Pozsony város falain kívül fekvő Szent Lőrinc-egyház plébánosa is tartozott. Az utóbbiakkal kapcsolatban rögtön egy pontosítást is tennünk kell: a város és a káptalan között 1348-ban létrejött egyezség szerint a Szent Mártonról nevezett plébánia felett a kegyúri jogot a város gyakorolta, de a plébánost a kanonokok közül kellett választaniuk, akit az esztergomi érseknek vagy vikáriusának kellett bemutatni.2 A városfalakon kívül fekvő Szent Lőrinc-egyház kegyurasága ügyében ugyan nem ismert hasonló megállapodás, mivel azonban a plébánost itt is a város választotta a kanonokok közül, mindenképpen létezhetett ilyen.3 Mindenesetre a vizsgált időszakban már semmilyen kérdés vagy kétely nem merült fel ezzel kapcsolatban. Állításunkat ráadásul valamivel korábbról származó adatokkal meg is tudjuk erősíteni. A mondott Szent Lőrinc-plébánia élén 1397 eleje óta álló Schryner/Snierer Ulrik4 fia István 1415 elején elhunyt,5 kanonoki javadalmát Pesko János6 nyerte el, míg a plébániát nagyszombati Kálmán fia List Miklós kanonok kapta meg: 1415. május 3-án a Szent Lőrinc-egyházban összegyűltek a város és a káptalan képviselői, majd a városiak megválasztották Miklós kanonokot plébánossá, a káptalan pedig beleegyezése jeléül bemutatta őt az 1 Lásd az álláspontok ismertetését Köblös: Egyházi középréteg 13-14.; Sedivy: Pozsonyi egyházak 100-111.; Sedivy: Bratislavská kapitula 197-211.; Sedivy: Schriftkultur 28-33.; Thorocz- kay: Nyitra és Pozsony 365-367.; Koszta: A nyitrai püspökség 291-293. - A szlovák szerzők által a pozsonyi káptalanról írt munkák ismertetését lásd Buják: Historiográfiai áttekintés 34-39. 2 Vö. Kwpodem Pál fia Márton kanonok esztergomi vikárius általi megerősítéséről 1401. szept. 12-én (ZsO II. 1304. sz.) kiadott oklevelet. 3 Köblös: Egyházi középréteg 13., 16.; Mályusz: Egyházi társadalom 110. (DF 228321., 238721.) - Az ügyben 1302-ben is született már egyezség. (MESII. 505-506.; Anjou okit. 1.188. sz.) 4 C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 116. 5 Utoljára 1415. jan. 29-én (ZsO V. 150. sz.) szerepel. 6 István 1415. máj 3-án (ZsO V. 585. sz.) már néhai. Pesko János első említése 1417. szept. 15. (ZsO V. 925. sz.) T T I
