C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról 31 távolléte lehetett. Az első oklevél 1415. május 11-én kelt, előtte április 20-ról még ismerünk nagypecsétes oklevelet,124 a következő ilyet pedig augusztus 9-ről.125 Vicedomini tehát ez esetben legfeljebb három hónapot volt távol Esztergomtól, de az is lehet, hogy jóval kevesebbet. A második oklevél 1416. március legvégén kelt. A nagypecsét előtte egy 1415. augusztus eleji oklevélen mutatható ki, utána pedig már csak 1417. július 29-én, azon az oklevélen, amellyel a vikárius Konstanzból hazatértét igazolni lehet.126 Ez esetben pár nap híján két évig nem ismert sigillum maiorral megerősített okirat. Viszont, mint fentebb már szó esett róla, pecséttől függetlenül a vikárius 1416 augusztusában Esztergomban lehetett.127 Összegzésként tehát azt mondhatjuk: Vicedomini 1415 május eleje és augusztus eleje között egyszer, továbbá ugyanezen augusztus és a következő, 1416. év augusztusa között valamikor — de március végén mindenképpen — szintén távol volt Esztergomtól. Ezekből az időszakokból nem ismerünk vikáriushelyettest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is volt, sőt, ennek az ellenkezője a valószínű. Ha a vikárius akár csak egyetlen hónapra távozott, minden bizonnyal kijelölt egy helyettest, legalábbis a sigillum minor kezelésére. Az, hogy az említett két időszakból nem tudjuk, ki töltötte be a tisztséget, csak annyit jelent, hogy nem ismerjük okleveleiket. Ez azonban a rossz forrásadottságok miatt nem meglepő, hiszen a vikáriushelyettesi posztot hosszabb ideig betöltő András főesperestől is csak kettőt ismerünk, lévén, hogy saját nevében csak fajsúlyos ügyekben járt el. Ugyanezt látjuk Vicedomini vikárius utóda, Temesvári Miklós első helyettesének, Márton esztergom-szentgyörgymezei prépostnak az esetében is. A helynök 1433 júniusának legvégétől kezdve évekig a bázeli zsinaton tartózkodott, Márton főesperes első helynökhelyettesi kiadványa ellenben csak 1434 márciusából ismert.128 E ponton kell utalni arra a fontos tényre, hogy az esztergomi szentszéki bíróságról eddig megtudottak — a nagypecsét és a kispecsét egyidejű, de különböző helyeken való használata, illetve a helynök bírói helyettesének feladatköre — arra világítanak rá, hogy e szervezet működése nagyban hasonlított az ország világi nagybíráinak ítélkezési rendszerére. Az utóbbiak működése persze sokkalta összetettebb volt és nagyobb apparátust igényelt — gondoljunk csak arra, hogy nádori oklevéladás számtalan esetben zajlott párhuzamosan a nádori kúriában, illetve valamely vidéki bírósági közgyűlésen, természetesen különböző, esetenként nem is nádori vagy nádori ítélőmesteri pecsétek használatával.129 A világi ítélőszékekkel még további párhuzamok is felfedezhetőek — erről a szentszéki bíróságok felépítését tárgyaló következő részben még szó esik. 124 ZsO V. 529. sz. 125 ZsO V. 927. sz. 126 Lásd 88. jegyz. 127 Lásd 74. jegyz. 128 C. Tóth: Az esztergomi káptalan. 129 Minderről (nem csak a nádorokra kiterjedően) ad éppen a XIV-XV. század esetében részletes áttekintést Bónis: Kúriai irodák, ill. C. Tóth: Nádori hivatal; Uő: Rozgonyi Simon; Uő: Szabolcs megye 115-126. T-----TTT T T
