C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
Életrajzok 217 1404-ben122 elnyert honti főesperességet talán ennek pótlására kapta. Ám miután erről 1407-ben vagy legkésőbb egy évvel később kénytelen volt lemondani, elfogadta az új zágrábi püspök, a firenzei származású Andrea Scolari mellett a vikáriusi hivatalt,123 majd 1408 augusztusában egy zágrábi kanonoki stallumot is megszerzett.124 A magyarországi forrásokból való eltűnésének egyébként az is oka lehet, hogy Vicedomini egy időre hazatért volna Itáliába. Luigi Mensi piacenzai életrajzi lexikona szerepeltet egy Matteo Vicedomini nevű családtagot, aki a „Giovanni da Vignate, Lodi város ura által küldött három procurator vagyis követ egyike volt, azért, hogy kieszközöljék, mint ahogy ki is eszközük Zsig- mond római királytól számára Lodi grófságába való beiktatását (la investitura di Lodi)."125 Giovanni di Vignate 1403-1416 között volt Lodi ura, nem mellesleg Piacenzáé is. Bár Mensi szócikke e Matteo egyházi pályájáról nem említ semmit, lehetséges, hogy személye azonos a magyar szentszéki bíróval. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy a követjárásra az életrajzban mutatkozó 1403-1407 között mutatkozó hiátus idejénél később, Zsigmond első itáliai utazása (1412- 1414) alkalmával is bőven sor kerülhetett, hiszen az akkor „helyben" tartózkodó királyhoz könnyebb is volt követséget meneszteni. így az egyébként is forrásjelzet nélkül közölt adatot nem használhatjuk fel a Vicedomini-életpálya hiányának „befoltozására". Andrea Scolari a zágrábi püspökséget a pápától 1407. szeptember 27. előtt nyerte el,126 de oklevelei feltűnő módon csak 1409 júliusából maradtak fenn,127 jóllehet méltóságsorban már Zsigmond egy 1408. december 19-én kelt privilégiumában előfordul.128 Vicedomini mint vikáriusa azonban jóval korábban elfoglalta hivatalát, ugyanis már ezen év márciusából és júniusából is maradt fenn kiadványa.129 Azt, hogy Scolari valójában nem sok időt tölthetett püspöki székében, nem pusztán a csak és kizárólag 1409 közepéről fennmaradt levelei bizonyítják. Még ezen év februárjában ugyanis Vicedomini a zágrábi egyház122 Feltehető elődjére, Csetneki László fia: Lászlóra az utolsó adatunk 1404. márc. 13. (C. Tóth: Az esztergomi káptalan.) 123 Könnyen lehet, hogy Vicedomini és a Scolari család tagjai között még Itáliára visszanyúló ismeretség is volt, hiszen a tisztséget kizárólag a püspök ajánlhatta fel neki. 124 A kanonokságot 1408. aug. 7-én kapta, miután arról Piacenzai Jakab fia: Tamás lemondott. (Piana: Nuovi documenti I. 444-445. - E helyütt köszönjük Rózsa Mártonnak, az ELTE BTK PhD-hallgatójának, hogy a szükséges oldalakat kimásolta.) Kanonoksága szerepel egy 1409. évi kiadványában is. (DL 35364.) Említi továbbá Piacenzai Vicedomini Jakab (Matteóhoz fűződő rokonsági fokát nem ismerjük) is egy, V. Márton pápának 1419. júl. 8-án benyújtott kérvényében. (Lukcsics 1.179. sz.; ZsO VII. 756. sz.) 125 Mensi: Dizionario 462. 126 ZsO II. 5743. sz., ekkor még csak a kisebb papi rendek birtokosa. 127 Időben legelső, eredetiben fennmaradt oklevele: DF 282391. 128 Engel: Archontológia 80. (DL 94122. alapján) - E helyütt jegyezzük meg, hogy a DL-DF- adatbázisban található egy Eberhard által zágrábi püspökként kiadott, 1408. okt. 10-i dátumot viselő oklevél is (Eberhard 1416. júl. 5-i átiratában: DF 230246.). A diploma azonban csak későbbi másolatból ismert, keltezése pedig kétségkívül hibás, valójában 1398-ban kelt. 129 ZsO II. 5974. sz. (1408. márc. 7.); DF 257004. (1408. jún. 17.) T 1
