C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
Életrajzok 213 Sóvári elmozdítása ellenére sem lett kegyvesztett, hanem megkapta az üresedésben lévő pécsváradi apátságot, amelynek élére az uralkodó akaratából és egyetértésével — mivel nem volt rendtag — mint adminisztrátor kapott kinevezést Pálóci György érsektől. A rendbe életkorára hivatkozva később sem lépett be, de IV. Jenő pápa kérésére 1432. május 3-án kommendába adta neki az immáron három éve kezén lévő apátságot. Kormányzósága egyúttal az esztergomi káptalan és a pécsváradi apátság között a különböző tizedek miatt meginduló pereskedést is fémjelzi.93 Az esztergomi káptalan 1433-ban pert kezdett ellene és a konvent ellen azzal, hogy a jelenlegi kalocsai érsek, Giovanni Buondelmonte még pécsváradi apátsága idején (1424 előtt) a Sasad területén fekvő nevegyi tizedeket elfoglalta és Onofrio Bárdinak adta bérbe. Utódai az apátság élén, Balázs, majd a mondott Sós László a tizedjövedelmet azóta is elfoglalva tartják, ezzel pedig a kanonoknak évente 200 aranyforint kárt okoznak. A perben Pálóci György esztergomi érsek kijelölt bírája, Bálint budai olvasókanonok ugyan ítéletet hozott, de az apátság kormányzója és a konvent a bázeli zsinathoz fellebbezett.94 Az ügy ezek után mintegy két éven keresztül zajlott az ország határain túl. Mire döntést hoztak a perben, illetve végrehajtották azt,95 Sós László már nem élt. A pécsváradi javadalomban hat éven át lehet kimutatni, utoljára 1435. június 29-én szerepel, mint apát,96 valójában persze továbbra is az apátság kormányzója volt, ahogyan azt az egyházi oklevélkiállítók a világiakkal szemben következetesen használták is.97 Halála valamikor az év vége felé következett be: Pálóci Máté nádor 1435. november 22-i perhalasztó oklevelének szövegében és címzésében ugyanis vagy még ekkor, az oklevél kiállításakor, vagy már a következő, 1436 vízkereszti nyolcadon kihúzták az apát nevét a pereskedők közül.98 (Az apátság élén őt követően Sós Péter fia György állt kormányzóként,99 majd őutána testvére, Péter somogyvári apát kapta meg az apáti címet.)100 Sóvári Sós László forrásainkban nyomon követhető élete tehát 1435 második felében zárult, ha még emlékszünk rá, első adataink 1399 legelejéről állnak rendelkezésünkre, amikor már legalább a 20. életévében járhatott. Mindez viszont nem jelent más, minthogy közel hatvan évesen távozhatott az élők sorából. 93 Vö. PRT XII/B. 25. (Lukcsics II. 93. sz. - Az első adat új méltóságára: 1429. júl. 25. Zichy VIII. 389.) - Vö. még Kiss-Sarbak: Szerzetesi intézmények 347. 94 BTOE III. 1057. sz. (DF 237427.) 95 1436. július 21. BTOE III. 1153. sz. (DF 237576.) 96 DL 57635. „abbas monasterium Pechwaradiensis." 97 DF 237578. „gubernator seu administrator monasterii seu abbatie." 98 DL 57638. 99 1436. okt. 21. (DL 57648. „gubernator abbatie.") 100 1438. dec. 12. előtt. - Vö. PRT XII/B. 26. (Lukcsics II. 593-594. sz.) [ I
