C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 6. Az egyház részvétele az ország védelmében. Az 1397. évi törvény 63. cikkelyének végrehajtása a pozsonyi káptalan példáján
Az egyház részvétele az ország védelmében 199 lázatban egy átlagos, illetve három nem szokványos évben a főpapokra114 és az egyházi középrétegre kivetett hadiadóból elvben — hiszen abból csapataikat kellett felszerelni — befolyó összegeket tüntettem fel. Az átlagos év úgy értendő, hogy egyetlen egyházmegyei szék sincsen üresedésben, míg az utóbbi úgy, hogy azon években több főpapi széket sem töltött be a király, hanem világi kormányzókra bízta a jövedelmek kezelését, azaz a teljes jövedelmet a kincstár szedte be.) 10. táblázat Az egyház anyagi részvétele a honvédelemben négy év példáján „átlagos év" „nem szokványos évek" 1407 1410 1434/1435 az egyházmegyék féljövedelme:- 55 000 aranyforint esztergomi és kalocsai érsekség, egri, szerémi, váci püspökség és vránai perjelség üresedésben: féljövedelem + 25 000 = 75 000 aranyforint kalocsai érsekség, egri, veszprémi püspökség és vránai perjelség üresedésben: féljövedelem + 9250 = 64 000 aranyforint kalocsai érsekség, Csanádi, váci, váradi, zágrábi püspökség és vránai perjelség üresedésben: féljövedelem + 23 500 = 73 000 aranyforint az egyházi középréteg által fizetett adó: - 11 000 aranyforint 11 000 aranyforint 11 000 aranyforint 11 000 aranyforint összesen: 66 000 aranyforint 86 000 aranyforint 75 000 aranyforint 84 000 aranyforint Az idézett adatokból jól látható, hogy az egyházi középrétegre kivetett adó összege minden évben nem kis mértékben terhelhette meg az egyes intézményeket. így a jelen kötetben vizsgált pozsonyi káptalannak 1397 és 1437 között közel 8000 aranyforintot kellett befizetnie a királyi kincstárba. (Itt most azokról a pénzekről nem is szóltunk, amelyeket ezenfelül alkalomszerűen kellett átadniuk egy-egy királyi parancsra.)115 S noha a kincstár számára nyilvánvalóan nem ez volt a legjelentősebb tétel, de az egyes főpapok által kiállított katonákkal, illetve az üresedésben hagyott egyházmegyék kincstár részére lefoglalt jövedelmével, ha összességében a 100 ezer aranyforintot talán nem is érte el, mégiscsak jelentős összeget jelentett. 114 Az egyes főpapi jövedelmek meghatározására sajnos nem sok támponttal rendelkezünk. Az egyetlen kiindulópont, amelyik óvatosan ilyen célra is felhasználható, az egyes egyházmegyék után a pápai kamarának fizetendő összegek (servitium commune), ezek általában a főpap egy évi jövedelmének kb. ötödét-hatodát jelentették. (Lukcsics: Adókönyvek 4.) Az ezek alapján elkészített jövedelmi listát lásd C. Tóth: Főpapi székek betöltése 117.1. táblázat. 115 Vö. a fentebb már idézett Pálóci György érsek által adott nyugtával. (1437. febr. 22. Buda.: Pozsonyi káptalan mit. H-8-140. = Monasterium.net 633.) I
