C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
154 Tanulmányok A prépost válaszolása a vádra következő napra, november 16-ra volt kitűzve, de — ahogy az előző pontnál már szó volt róla — november 18-án eltávozott a bíróság elől, és a bírók megkeresésére ügyvédje, Gergely december 12-én úgy nyilatkozott, hogy a prépost nem akar nyilatkozni a kérdésben.321 ÍTÉLET: az esztergomi egyház rendelkezése a gyertyákról kegyes és jogos, ezért a jövőben is sértetlenül meg kell tartani. A prépost jogtalanul, indokolatlanul és erőszakkal járt el, ezért neki és majtényi esperesének kiközösítés terhe alatt örök hallgatást parancsolva rendelkezését azonnali hatállyal megsemmisítik, továbbá egyházi fenyíték kilátásba helyezésével kötelezik őket arra, hogy a gyertyákat saját költségükön ténylegesen adják át és szolgáltassák vissza.322 *** Mi mondható el összességében a vádpontok tárgyalásáról? Ami a bíróság szerepét illeti, Vicedomini és Bodonyi munkájáról az ítéletlevelek által megismerhető töredékes kép alapján is az lehet a benyomásunk, hogy szakmailag kifogástalanul, elfogulatlanul, a részletekre figyelve és a korabeli gyakorlatnak megfelelően jártak el. Nem próbálták meg a prépost vétkeinek súlyát kisebbíteni, ugyanakkor a káptalannak sem kedveztek: a kanonokok által egyes vádakhoz benyújtott, túlzó kárigény összegét több esetben (pl. 9., 12., 15-16. pontok) csökkentették. Alapvetően a konfliktus megoldásának, lecsillapításának szándéka vezette őket, az ellentéteket igyekeztek feltárni. Hangsúlyos a liturgikus kötelezettségek vizsgálatakor (2. pont), illetve a közös jövedelmek kezelésének részletes szabályozása esetében (11. pont) az a célkitűzésük, hogy a pozsonyi társaskáptalan egyházfegyelmi és kánonjogi szempontból helyesen lássa el feladatait. A prépost érveléséről, illetve a káptalan felkészültségéről már az előzőekben szóltunk; ehelyütt inkább röviden a bizonyítási módokat érdemes szemügyre vennünk. A 30 tartalmilag ismert vádpont tárgyalását változó mélységig ismerjük; figyelemre méltó, hogy az ítéletlevelek éppen a bizonyítási eljárás részleteit sokszor elmellőzik, mivel inkább a vádpont tartalmi ismertetésére törekednek. Ezért több vádpontnál semmit sem tudunk meg a bizonyítás módjáról (18., 21., 29., 32. pontok), illetve négy esetben csak azt adják tudtunkra, hogy az alperes prépost nem bizonyított — de hogy a káptalan milyen bizonyítással élt, nem ismertetik (4., 15-16., 31. pontok). (A 4. vádpontban egyébként a prépost csak a káptalani vád első részét, a rágalmazását tagadta, a kanonok lecsukását nem,323 így bizonyítása híján a káptalannak már eleve nyert ügye lehetett.) További egy esetben csak azt tudjuk meg az ítéletlevélből, hogy a 321 258/23-30. 322 271/30-272/2. Lásd 282/21-24. 323
