C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
152 Tanulmányok vesperás említésével együtt ugyan előfordul,309 de a vádirat tematikus beosztásáról megismertek alapján inkább valamilyen pénz visszatartására gondolhatunk. Esetleg éppen a kettőt összekapcsolva: a főmiséért a káptalannak járó összegek ki nem fizetésére. [KI.] Végrendelkezési jog megsértése (Oklevéltár 8. sz., az ítélet említve 17. sz.) Az Esztergomban 1424. május 10-én két pótlólag benyújtott pontot a pozsonyi tárgyalási időszak legvégén, december 12-én, kedden vették elő. A káptalan két ügyvédje közül csak György volt jelen, mivel Bellusi Tamás ekkorra már elutazott Bécsbe. (Ottani tartózkodásáról a 6. azaz P4. vádpont tárgyalásakor értesülünk, hogy ti. távollétében írásban kérdezték ki Jakab kanonok és a prépost halászóhelynél történt veszekedéséről.310 Mivel a préposti replikáció kitűzött időpontja 1424. november 21. volt,311 feltételezhetjük, hogy Tamás elutazására valamikor november végén került sor. Nyilván a tanúkihallgatások december eleji lebonyolításánál már nem volt rá szükség.) A két vádpont esztergomi tárgyalásáról az oklevélben említettek alapján nem tudjuk, hogy a prépost válaszára sor került-e. Mivel mindkét vádpontban a káptalan már eleve okleveles bizonyíték felmutatását helyezte kilátásba, ezért az alperes válaszára akár elég lehetett ez után sort keríteni. K (actio): a prépost a kanonokok végrendeleti javait magának foglalja le annak ellenére, hogy a káptalannak (Kanizsai) János esztergomi érsek által adott privilégiuma van a kanonokok szabad végrendelkezési jogáról.312 A kanonokok végrendelkezési jogának kérdését az ügy előzményeivel a 2.4. fejezetben már ismertettük; ehelyett inkább egy technikai apróságra szeretnénk felhívni a figyelmet. Ugyanis míg a vádpontban János érsek (egyébként 1406. évi) oklevelére hivatkoznak a kanonokok,313 addig az adott tárgyalási napon, december 12-én állításuk bizonyítására nem ezt, hanem ennek előzményéül szolgáló, Pesarói Lénárd esztergomi vikárius 1390. május 14-i ítéletlevelét314 mutatták be szabad végrendelkezési jogukról.315 (Pontosabban az ítéletlevél csak ez utóbbi bemutatását említi.) Ezután négy nappal később, november 16-án került volna sor a prépost válaszára, de László prépost november 18-án eltávozott a bíróság színe elől, és ügyvédje, Gergely a bíróság hívására december 12-én kijelentette, hogy a vádpontot illetően a káptalan állítására semmit sem tud vagy akar mondani.316 309 276/7. 310 265/32-37. 311 265/19-21. 3.2 269/9-14. 3.3 ZsO II. 4835. sz. (DF 228122.) 314 ZsO 1.1499. sz. (DF 228133.) 315 269/34-270/8. 258/23-30. 316
