C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
142 Tanulmányok elszámolni, ezt meg is tették és a káptalan költségeik háromnegyedét rendben ki is fizette. Mivel a prépost a káptalani tagok jóindulatából teljes tizedrészét (borban és pénzben) megkapta, nem jogos, hogy ne lenne köteles kifizetni a negyedrész költségeit. Noha a prépost az egyes tizedszedők egyéni elszámolásait kérte, de mivel ezek a káptalannal számoltak el, az egyes személyi számadásokat nem őrizték meg és azóta már három év telt el. Az a számadásból is világos, hogy a prépost megkapta a neki járó negyedet pénzben és borban, 25 hordónyit; ha nem elégedett a káptalan regisztrumával, akkor kellett volna az egyéni számadásokat kérnie.241 ÍTÉLET: a prépost adós a bortized-beszedés költségeinek ráeső részével, amit 1 hónapon belül ki kell fizetnie kiközösítés és kettőzés terhe alatt az egyes tizedszedő kanonokoknak (Fülöpnek 4,2 forint, Seratoris Jánosnak 10,96 forint, azaz 4 dénár híján 11 forint, Jakabnak 7,25(!) forint, Mihálynak [A 17. sz. oklevél szerint: Mihály dékánnak]242 5,75 forint, Györgynek 14,33 forint összeget).243 21. Kálmán fia Miklós kanonoknak a Dunán túli, árvíz által megrongált curia 3 évnyi cenzusát nem fizette meg (Oklevéltár 17. sz.)244 A vádpontot szám nélkül csak a büntetésösszesítő oklevél utalásából ismerjük. Eszerint László prépostot vétkesnek találták abban, hogy Kálmán fia Miklós kanonoknak egy Dunán túli, már az árvizek által elpusztított kúria 3 évnyi cenzusát nem fizette meg, ezért 120 dénár megfizetésére kötelezik. Mivel a cenzus hátraléka három évet ölelt fel, évi 40 dénár volt a cenzusa. Továbbá mivel László prépost 1421 végén került Pozsonyba, ez a bárom év 1422, 1423 és 1424 lehetett, év közbeni fordulóval. Az épület talán 1424 elején, egy esetleges tavaszi áradáskor dőlhetett romba. 22. Nyárasd közös birtokuk jövedelmeiből a prépost kizárta a káptalant (Oklevéltár 12. sz., az ítélet említve: 17. sz.) Lásd a 9. vádpont elején mondottakat. A 22-28. terjedő pontok egy rendszerezett alcsoportot alkotnak abból a szempontból, hogy a közös káptalani birtokok: Nyárasd (22.), Kürt (23.), Vásárát (24-26.) és Csukárd vagyis Csukária (27-28.) valamelyikén történt préposti károkozásokat tartalmaznak. A vádpontok kisebb jelentőségűek; a perakta szövegéből az esztergomi perbeszédek közül a viszontválaszt általában nem idézik teljes terjedelmében. K (actio): Nyárasd közös birtokról 1421-ben és 1422-ben a prépost a gabonatizedet és a gyapjúcenzust a káptalan kizárásával magának szedette be.245 241 328/12-38. 242 333/15. 243 329/25-37. Az összesítő, 17. sz. oklevélben az összeg és a névsorrend megegyezik a 16. sz. oklevél ítéletrészével: 333/9-17. 244 336/6-8. 298/6-9. 245
