C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
102 Tanulmányok síikkel helyezte át a tárgyalást az ügy bonyolultságára, az érseki székhelytől való távolságra és a felek költségeinek kímélésére hivatkozva.26 (A küszöbön álló tanúkihallgatások költségeit ugyanis a felek viselték, adott esetben nem is lett volna megoldható az, hogy — mint látni fogjuk — egyes vádpontok miatt egész falvak lakosságát utaztassák fel Esztergomba.) Az a vikáriusi bíróság előtt is teljesen világos volt, hogy a per nagysága és összetettsége miatt nemcsak a helyszín megváltoztatása célszerű, hanem az újabb, kihelyezett tárgyalásra, annak lefolytatására és az ítélethozatalra delegált bírót vagy bírókat is ki kell nevezni és ki kell küldeni. A tárgyalás napja közeledvén, Pálóci György esztergomi érsek 1424. november 2-án kelt oklevelében két bírót nevezett ki az ügyben keletkezett per tárgyalásának befejezésére és az ítélet meghozatalára: Vicedomini Mátét, mindkét jogi doktort és esztergomi olvasókanonokot, illetve Bodonyi Domokos kánonjogi doktort, esztergom-szentistváni prépostot.27 A pozsonyi káptalannak címzett értesítésében csak annyi szerepel, hogy az esztergomi érsek a két személyt az ügyben teljes jogkörrel látta el, ezért mindenben ugyanúgy engedelmeskedjenek nekik is, mint ahogyan az érseknek tennék. Vicedomini és Bodonyi címe csak a későbbi ítéletlevelekben szerepel; ezekben mint visitatores, reformatores, iudices et commissarii... specialiter vero in causis universis, que prepositum, capitulum et canonicos ecclesie Posoniensis Sancti Martini alias Sancti Salvatoris quomodocunque concernere possent cum plena potestate ... constituti et deputati jelennek meg. Címük nyakatekertsége jelzi, hogy kánonjo- gilag igyekeztek pontosan körülírni feladatukat, hatáskörüket. Megbízatásuk eseti jellegű (specialiter), azaz csupán a pozsonyi prépost és káptalanja ügyeire vonatkozik (a többes számot a kereset és ellenkereset, illetve a perrel összefüggő más kérdések tették indokolttá),28 viszont érseki felhatalmazás alapján, teljes jogkörrel ( cum plena potestate) járhatnak el ezekben. Egyrészt vizitátorok, tehát a helyszínt keresik fel, ott ellenőrzik az egyház állapotát. Másrészt reformátorok, tehát az intézmény működése szempontjából szükségesnek ítélt változtatásokat szabhatják meg, avagy a korábbi állapot visszaállítását rendelhetik el. (A káptalani keresetlevél egyes pontjai ennek hangsúlyozását is szükségessé tették.) Harmadrészt kijelölt és kiküldött bírók és megbízottak, azaz eljárhatnak az ügyben és ítéletet mondhatnak. (A kiküldött bírák megnevezése egyébként a korabeli forrásanyagban is elég változatos: a salzburgi gyakorlat26 Lásd az Oklevéltárban legelőször a 6. sz. oklevélben 257/13-14., a további oklevelekben ugyanígy. 27 Ez a peres felekhez intézett értesítéséből is kiderül (Oklevéltár 4. sz.); a kinevező oklevél nem maradt fenn, hiszen nem került be a káptalan levéltárába, hanem Vicedominiéknál maradt, és a per lezárulta után már hatályát vesztette. Az ítéletlevelekben utalnak a kinevezésre: 257/23- 26., 268/27-31., 274/11-15., 280/22-26., 285/28/31., 296/14-17., 305/31-35., 310/15-19., 319/14-17, 324/24-28., 331/36-40. 28 Vö. a 17. sz. oklevél néhány sorával: 332/23-24. „Aliquas tamen causas inter prepositum et singulares canonicos vertentes determinavimus." Ez pl. Pozsony városának a káptalannal bizonyos városi házak ügyében folyó perére vagy javadalmak betöltésére (5. sz.) vonatkozhat.
