Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
3. Hunyadi Mátyás itineráriuma 1458-1490
3. HUNYADI MÁTYÁS ITINERÁRIUMA 1458-1490 jan. 12681-13.682 683 684 685 jan. 15^-28.^ jan. 3()uA-febr. 3.686 febr. 7.687 febr. 27688-29.689 [márc. 16690-18.691 Üzbég falu mellett haditáborban Radosna falu mellett haditáborban Trencsén Győr Pozsony Esztergom] 681 DF 268092. (feltehetően bírói pecséttel, a lenyomat alapján) de commissione domini regis. - Az előző és a jelen keltezés egy napon való említése teljesen elfogadhatónak látszik, mivel Üzbég Nyitrától nem egész nyolc kilométerre található, ami egy napon belül könnyedén megtehető távolság. Sőt az előző keltezésben olvasható prope akár a város közelében fekvő kis falucskában történt keltezést is takarhatja, csupán az írnok nem írta be a nevet. 682 DL 95387. (pecsét töredékessége miatt nem azonosítható) ad relacionem Francz camerarii, DF 265872. ad relacionem Iohannes Parvi. 683 DL 103227. (lepergett, azonosíthatatlan pecsét) commissio propria domini regis. 684 DF 225550. (fénykép alapján nem azonosítható pecséttel). - Sebestyén: Itinerárium 89. oldalán olvasható, ám Ráth: Itinerárium 230-on alapuló jan. 18-i, Hubin (Hubafalva) település melletti keltezés forrásának visszakeresése nem volt elvégezhető, noha a radosnai (Radosina) tartózkodás ezt elképzelhetővé teszi, mivel Flubafalva alig tizenöt kilométerre vekszik Radosnától észak-északnyugatra a Vág közelében. Idetartozik továbbá az is, hogy Fessler: Gesch. v. Ungam III. 96. oldalán olvasható egy Mátyás által Zdenek Stembergnek írott jan. 18-án Lubina nevű településen kiadott levelének részlete. Nos, jó eséllyel feltételezhető, hogy e forrás jelenti Ráth és Sebestyén adatának alapját. - Wertner: Magyar hadjáratok 217-219. ezen általa is idézett levél kapcsán nem tesz említést Hubináról, azt Lubinaként azonosítja, holott előbbit Mátyás egyik Kinizsi Pálnak szóló adománylevele alapján is egyértelműen azonosíthatjuk. Zichy XI. 122-124. 685 DF 206485. (lepergett, fényképről nem azonosítható pecséttel). 686 DL 17287. (úgynevezett kisebb pecséttel, de nem dönthető el, hogy harmadik vagy még a második) de commissione propria domini regis. - propter absenciam sigilli maioris sigillo nostro minori consignari fecimus. - A király ezen leveléből azt is megtudhatjuk, hogy Trencsénből Győr felé menet Nagyszombatban kívánt megszállni. Az oklevél ugyanis utóbbi hatóságához szól, s ebben olvasható: Intelleximus domum condam Andree Modrer alias inhabitatoris prefate civitatis nostre Timaviensis ad presens legittimo inhabitatore carere, propter quod nollemus, ut ipsa domus, quam nos pro hospicio nobis eligimus. 687 Külföldi reg. 423. 688 DL 105014. (átirat). 689 DF 286071. (bírói pecséttel) commissio propria domini regis. 690 DF 209089. (bírói pecséttel) de commissione propria domini regis. - Wertner: Magyar hadjáratok 219. oldalon szereplő márc. 15-i királyi keltezés téves. Vélhetőleg Janus Pannonius kiadványáról lehet szó. Vö. DL 45486. 691 DF 263413. (átirat). - Az esztergomi tartózkodás, annak ellenére, hogy a király itineráriumában elhelyezhető lenne, mégsem egészen bizonyos. Ennek oka, hogy az Esztergomból ismert eredeti oklevelünkön bírói pecsét található, ami elképzelhetővé teszi, hogy az ekkor személynök Karai Lászlót vagy feltételesen a titkos kancellári tisztséget betöltő Beckensloer Jánost lássuk kiadása mögött. - Ráadásul Mátyás márc. eleji hollétét illetően is csekély adatokra támaszkodhatunk. Márc. 1-jéről átiratos (DL 27341.), 2-ról másolatos (Aussenpolitik 29-30.), míg 8-ról ismét átiratos (DL 33358.) formában ránk maradt okleveleket tudunk felmutatni. Ezt követően már a hónap közepi, idézett esztergomi keltezések, majd a 23-i (ugyancsak bírói pecséttel feltűnő) budai datálás marad. Március hónapból több királyi oklevél nem maradt az utókorra. 95
