Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ biztonsággal utal a király helyváltoztatásaira. Kivétel persze akad: emlékezzünk csak az 1471-es esztendő pecsétmozgásait összesítő táblázatunkra. Akkor Mátyás morvaországi távolléte alatt észlelhettünk kissé nehezen magyarázható budai gyűrűspecsétes keltezéseket. Ennek, mint ahogy azon év további anomáliáinak is oka bizonnyal a rendkívüli közállapotokban keresendő, de a biztos magyarázat érdekében még tovább érdemes kutakodni. Végezetül hangsúlyozni kell azt is, hogy a gyűrűspecsét a korábban ismertnél többször azonosítható a király budai tartózkodásai alatt, oly alkalmakkor is, amikor a titkospecsét rendelkezésre állt.128 Ennélfogva Kubinyi óvatos megállapítását: „A hetvenes évek gyűrűspecsétje tehát már nem annyira helyettesítő jellegű megerősítő eszköz",129 napjainkban meglehetős határozottsággal erősíthetjük meg. Afelől tehát nyugodtak lehetünk, hogy a gyűrűspecsét valóban a király személyéhez legszorosabban kapcsolható pecsétünk. Ám hogy az uralkodó ténylegesen az ujján hordta volna, nos, ez a megoldási módozat aligha hihető. Emlékezzünk, annak ellenére, hogy 1475-ből - igaz, kora újkori átiratos szövegből, de - értesülésünk van arról, hogy Mátyás a kezén hordott olyasféle pecsétgyűrűt, ami akár alkalmas lehetett oklevelek hitelesítésére, ennek rendszeres viseletét kizárhatjuk.130 Gyanúnkat részben a dolog „életszerűsége" (van olyan hadjárat, ahonnan napjában több gyűrűspecsétes oklevelet is ismerünk), részben pedig a titkárok személyének fontossága teszi megalapozottá. Utóbbiak feladatai közt az egyik legfőbb ugyanis épp a „speciális" mátyási pecsétek, nevezetesen a gyűrűs-, a cseh titkos-, majd az osztrák kezelése lehetett.131 Ha a király a kezén nem is hordta, de a gyűrűspecsét mégis szinte mindig a közelében fogható meg, akkor már csak egyetlen, s témánk szempontjából kardinális jelentőségű kérdést kell megválaszolnunk. Vajon egyszerre csak egy gyűrűspecsétet használt Mátyás? Ha a rendelkezésünkre álló irodalmat áttekintjük, eleinte biztosak lehetünk a dolgunkban. A máig alapvetőnek tekinthető Kumorovitz-dolgozat, illetőleg annak utolsó oldalai egyikén található pecsétösszesítő táblázat nyomán jó okkal tételezünk föl a király harminchárom évnyi uralkodása alatt összesen öt különböző, de egy időben sohasem alkalmazott gyűrűpecsétet.132 Eredményei alapján hasonló véleményen van Kubinyi András is.133 Arról azonban nem olvashatunk sehol, hogy ezek a pecsétek mikor és miként váltották egymást, noha a logika és az ismert tény, hogy a gyűrűspecsétet a mindenkori királyi titkár kezelte, afelé terelik figyelmünket, hogy egyszerre csak egy ilyen pecsét használatát tételezzük fel. 128 A számos példa közül egy 1483-as: ápr. 24. (titkospecséttel): DF 262000. - ápr. 25. (gyűrűspecséttel): DF 270576. Természetesen mindkét oklevél Budán kelt, s Mátyás is itt volt ekkor. 129 Kubinyi: Államszervezet 90. 130 Mátyás gyűrűspecsétje 168. 1568-as nádori helytartói iratban tartalmi összefoglaló: ...in simplici papyro patenter confectam ac manus suae propriae subscriptione et annularis secreti sigilli sui, quod in minori digito gestabat, impressione roboratam in oppido Tolnensi feria secunda proxima ante festum Omnium Sanctorum anno Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo quinto ... in modum mandati ... emanata... 131 Kubinyi: Államszervezet 90. 132 Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 13. 133 Kubinyi: Államszervezet 90. 36
