Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)

2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó

ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ

vele.75 Ehhez csak részben hasonló a felségi pecsét (sigillum diipplex) kérdése. Mert bár az ezzel megerősített okiratok száma messze meghaladja a fémpecsétesekét, összességében még így is kisszámú oklevélről van szó. Ráadásul ezzel a pecséttel a fő- és titkos kancellár jobbára a privilégiumokat és a nemzetközi jelentőségű szerződéseket látta el a szokásos datum per manus formulával, zömében méltóságsorral. Ezen okleveleink szinte mindegyike római naptár szerint kelt, így kelethelyet nem tartalmaz, ennélfogva legföljebb annyi kiegészítő információt hordozhatnak, amennyit kancelláriai jegyzetük megenged: következtethetünk a király és a felségi pecsét közti közvetlen avagy közvetett, de jobbára eseti jellegű kapcsolatra.

Efféle gondolatok juthatnak eszünkbe akkor is, amikor a bírói pecsétről (,sigillum iudiciale) ejtünk szót. Korszakunkra már ez a pecsét is gyakorta elválik a királytól. A szakirodalom korábban is feltételezte, hogy a király távolléte idején adhattak ki rendszeresen oklevelet a nevében, de ennél tovább nem jutott.76 Nos, a rendelkezésünkre álló, Mátyás király nevében kiadott oklevelekl adatbázisa alapján minden különösebb kockázat nélkül kimondható, hogy a bírói pecsét alatt kelt oklevelek döntő többsége Mátyás távollétében, s ugyanilyen bizonyosan a király tudta nélkül kelt. Kicsit később látni fogjuk, ez nem kicsiny hányadát teszi ki az uralkodói okleveleknek. Állításunk első felét maga az itinerárium, míg második felét az a tény igazolja, hogy ezen oklevelek zöme különféle hiteleshelyekhez vagy megyékhez szóló mandátum. Azaz a személynök vezetésével működő kancelláriai „iroda" automatikusan fogadta a panaszokat és megkereséseket, s az ezek kivizsgálását elrendelő parancsokat hivatalból adhatta ki Mátyás nevében.77 Tehette mindezt abból a tényből eredően, hogy a király bírói pecsétjét a személynök kezelte és ebbéli jogát 1486-ban törvénnyel is megerősítették.78 Érdemes a

75 Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 13., illetőleg Kubinyi: Államszervezet 87., Szilágyi elgondolásának kritikájával épp az aranypecsétes oklevelek kapcsán.

76 „A kancellária tehát nagymértékben előtérbe jutott (ti. az 1470-es évektől - H. R.), s a belkormányzat bürokratikus jellege a XVI. század első negyedére nálunk is kifejlődött. Igen valószínű, hogy a kancellária az általa intézett ügyek egy részében nem is fordult a királyhoz vagy a tanácshoz, hanem bizonyos, általánosságban megadott elvek szerint - önállóan járt el. S így a titkárok relatiójára kelt oklevelek egy részét is ilyeneknek tekinthetjük. Természetesen ezen 'önállóan' intézett ügyek is a pecsételést ellenőrző főkancellár, illetve kancellár felügyelete alatt állottak." Szilágyi: Kancellária 64. - „Az majdnem biztos, hogy rutinügyekben adhatott a király nevében oklevél-kiállítási parancsot." Kubinyi: Államszervezet 84.

77 „Végül - ők (ti. a személynökök - H. R.) állottak élén a kancellária directe bíráskodási célokra berendezett osztályának, mely - míg a nagy kancellária egyes tagjai követték az uralkodót hadjárataiban, utazásaiban (pl. Mátyás első éveiben) - állandóan Budán maradt s bizonyos ügyeket az uralkodó távollétében is intézett." Szilágyi: Kancellária 77., 66. j. Ugyanakkor furcsa mód a Szilágyi által e helyütt hivatkozott három oklevélből csupán egy támasztja alá állítását. 1.: DL 15699. Mátyás 1462 februárjában bizonyosan járt Esztergomban. 2.: DL 28058. Ez valójában 1338-ban kelt nádori kiadvány. 3.: DL 18714. 1482 októberében Budán kelt és bírói pecséttel ellátott oklevél, miközben Mátyás Hainburgban-Pozsonyban tartózkodott ezekben a napokban. Az oklevél kancelláriai jegyzete különösen érdekes, hiszen valójában ez az oklevél sem utal a kancellária „hivatalból" való önálló működésére, mert az oklevelet Pozsonyból érkezett írásbeli parancsra állították ki: ad reladonem magistri Thome prepositi Tituliensis de Posemio litteratorie factam.

78 Hajnik: Személyes jelenlét 18-21., valamint: DRH 1458-1490. 303. (1486/LXVIII. tc.j ...quod indices ordinarii sunt: imprimis palatinus, deinde iudex curie et postmodum secretorius cancellarius, si presens fuerit, sin autem locum tenens, hoc est, qui sigillum iudiciale regie maiestatis pro tempore tenet.

26