Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
1. Előzmények külhonban és Magyarországon - 1.3. Korábbi Mátyás-itineráriumok
1. ELŐZMÉNYEK KÜLHONBAN ÉS MAGYARORSZÁGON a gyakorlat nem bizonyítaná, hogy szerkesztőjük bizony alig jutott túl a Ráth-Sebestyén-féle munkákon. Az egy- vagy közeli idejű, ám nagy távolságú keltezések érdemi, magyarázattal ellátott különválasztása, a pecsétek mozgásának vizsgálata nem történt meg, ekként használatuk csak további tévedésekkel terheli a szakirodalmat.48 Természetesen akad pozitív, alaposságában és rendszerében követésre méltó példánk is.49 Zárásképpen tehát elmondható, hogy a magyar uralkodói itineráriumok föltárása és közreadása - noha kétségtelenül léteznek a teljes középkort lefedő korábbi munkák - messze elmarad a nyugat-európai, de még némely régiós országbeli (vö. a lengyel kutatással) állapottól. Mielőtt azonban elődeinket végképp megbélyegeznénk e segédlettípus elhanyagolásával, két fontos szempontot feltétlenül figyelembe kell vennünk. A magyarnál szerencsésebb sorsú országok zömében (gondolok itt elsődlegesen Angliára és a Német-római Birodalomra) valamiféle központi, állami, királyi levéltár a középkorból is fönnmaradt. Ezek, pontosabban a bennük őrzött regiszter- és másolati kötetek sokszor hiánytalan sorozata hallatlan mértékben megkönnyíti az itineráriumok összeállítását. Ilyesfajta levéltári hagyaték híján a magyar kutató csak a számba vehető okleveles anyag (szerencsére ma már nem is annyira) fáradságos összegyűjtésével és a királyi okleveleknek ezekből való kigyűjtésével próbálkozhatott a megelőző másfél évszázadban. Ezt a munkát napjainkra hallatlanul megkönnyíti a Magyar Országos Levéltár Középkori Gyűjteményeihez Borsa Iván által megálmodott és létrehozott, újabban pedig Rácz György által gondozott és már digitális fényképekkel bővített kitűnő számítógépes adatbázisrendszer. A korábbi műveket érdemben meghaladó itineráriumok készítésére csak ez utóbbi megléte, azaz mintegy másfél évtizede van lehetősége a magyar kutatásnak. Ennek előtte többnyire csak töredékek, vagy ahogyan a Hunyadi itinerárium esetében láttuk, néhány esztendőnyi idő-intervallum áttekintése volt érdemben kivitelezhető. 1.3. Korábbi Mátyás-itineráriumok Az előző fejezetben még általánosságban elmondottak nagyobbrészt szűkebb témánkra, Hunyadi Mátyás uralkodói itineráriumára is igazak. Mind Ráth Károly, mind Sebestyén Béla közölte e királyunk tartózkodási helyeinek listáját is. Igaz továbbá, hogy a többi 15. századi uralkodónkhoz hasonlatosan Mátyás itineráriuma is a kevésbé kidolgozottak közé tartozik, hiszen a korszakra - Teleki József monumentális művét leszámítva - máig nem létezik átfogó korszakos forráskiadvány. Ennélfogva elődeink zömében csupán a magyarországi és külföldi folyóiratokban, családi és politikai oklevélközlésekben szórtan megjelent adatok összegyűjtésére gondolhattak. Említettem: Fraknói Vilmos Mátyás-életrajzában, amikor csak tehette, alkalmazott itineráriumgyűjtésen alapuló adatsorokat. Forrásai legjavát az épp ekkortájt megszülető Diplomatikai Levéltár vonatkozó oklevelei jelentették.50 E biográfia megjelenésének évében - a király halálának 400. évfordulóján - jelent 48 Andea: Itinerariile, Andea: Voievozii. 49 Kalous: Filipec itinerárium. 50 Vö: Fraknói: Hunyadi Mátyás passim. 19
