Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
3. Hunyadi Mátyás itineráriuma 1458-1490
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ márc. eleje859-nov. 9.860 nov. 12 861 [nov. 20862-22 863 Visegrád] Vác Gyöngyös Eger Diósgyőr Szikszó Buda Tata nov. 26864 nov. 29.865 nov. 30.866 dec. 2867-12.868 dec. 13.869 859 Sajnos az első Budán kelt oklevelek bírói pecsétes kancelláriai „tömegtermékek", ennélfogva a király biztos érkeztének napja ezek alapján nem adható meg. Vö. 7-ről: DF 210056. (bírói pecséttel), 9-ről: Zichy XI 210-211. de commissione domini regis. Márc. 25-ről viszont már gyűrűspecsét alatt kelt oklevelünk is van. DL 18038. ad relacionem domini Georgii prepositi Quinqueeclesiensis. Ráadásul ismert, hogy 29-én keltek az ez évi országgyűlés végzeményei, ami legalább egy-másfél hetes megelőző tárgyalássorozatot feltételez, amely ugyan önmagában csekély bizonyíték a király budai jelenlétére, de figyelmen kívül mégsem hagyható szempont. DRH 1458-1490. 235-243., Kubinyi: Országgyűlés 7-8. - Fontos ugyanakkor, hogy szept. 17-ről ismerünk egy Klostemeuburgban kelt királyi kiadványt is (Chlumecky: Die Regesten 36/202. sz.), amely azonban ebben az évben értelmezhetetlen. Alighanem arról lehet szó, hogy a kiadványban nyomdahibából 1477 helyett 1478 került a regeszta elejére. E feltételezés alapját az adhatja, hogy az 1477-es itineráriumba tökéletesen illeszkedne ez utóbbi évbeli keltezés. - Igaz ugyan, hogy márc. 7-ről számolnunk kell egy budai kiadású manu propria oklevéllel is, de az jelenleg csak kiadásból ismert (Csánki: Mátyás - Buda 408M10.), így ellenőrzése nem volt megoldható. Hitelessége esetén az előző napi pozsonyi keltezés végleg elvetendő. 860 Urk. Sieb. VII. 199-200. (további kiadása: Teleki: Hunyadiak XII. 76-78.). - Közbeesőleg máj. 22-ről (DL 18053., cseh titkospecséttel), jún. 7-ről (DL 18064., cseh titkospecséttel), jún. 17-ről (Urk Sieb. VII. 181.) és okt. 28-ról (Mon. Vat. VI. 128.) ismerünk manu propria okleveleket. Gyűrűspecséttel márc. 25-ről (DL 18038., ad relacionem domini Georgii prepositi Quinqueeclesiensis), máj. 5-én (DF 231637.), jún. 24-én (DF 270493.), szept. 8-án (Aussenpolitik 64.), okt. 24-én (DF 274580.) és nov. 1-jén (Urk. Sieb. VII. 198-199.) kelnek iratok. - Szeptember 30-án a cseh királyi titkospecsét is Budán volt: ACK 1759. - Nagy valószínűséggel nyomdahibából eredően ismerhetünk márc. 25-ről egy Brünnben (Geben zu Brun) kelt királyi oklevelet ebből az esztendőből. Oberlausizischer Urkunden 134. 861 DL 32852. (gyűrűspecséttel) rex Mathias manu propria. 862 Urk. Sieb. VII. 200-201. commissio propria domini regis (további kiadása: Teleki: Hunyadiak XII. 79-80.). 863 DF 287277. (felségi pecséttel, követutasítás). - Mátyás ezen visegrádi jelenléte körül akadnak nehézségek. Az idézett oklevelek - különösen a nagypecsétes 22-i - arra látszanak utalni, hogy nélküle zajlottak ezek az aktusok. További kételyt támaszthat annak ismerete, hogy nov. 21-én Visegrádon született meg a Dlugosz János krakkói kanonok és történetíró, valamint Brzeszei Marszalkowicz Szaniszló vezette lengyel küldöttséggel az a békemegállapodás, amely szerint a felek az 1474-es lengyel-magyar fegyverszünetet 1479 kora tavaszáig meghosszabbították. E dokumentumban sem szerepel, hogy a király jelen lett vona a békekötésnél. Lewicki: Codex epistolaris III. 296-297. - Ugyanakkor a föntebbi, nov. 12-i tatai jelenlét mégis ad lehetőséget, hogy feltételezzük, a király e városon keresztül Visegrádra utazhatott e néhány nap erejéig. 864 Mátyás cseh oki. 60-61. commissio propria domini regis. 865 DF 212043. (gyűrűspecséttel). 866 DF 210147. (titkospecséttel). 867 DL 59653. (cseh titkospecséttel) reláció Ladislai de Kanissa. 868 DF 230011. (átirat). 869 DL 18155. (átirat). 108
