Engel Pál: Itineraria Regnum et reginarum (1382-1438) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 1. (Budapest, 2005)
Előszó
14 ELŐSZÓ mindezek ellenére is, főleg az 1423-as év utáni időszakra bővíthető és pontosítható maradt. Azonban a fel nem dolgozott anyagból nyerhető adatok mennyisége az egészhez képest oly kevés; továbbá, mivel a Zsigmondkori Oklevéltár munkálatai rövid időn belül nem jutnak el 1437-ig, ezért az itineráriumok közzétételét tovább halogatni nem lett volna érdemes. Kiegészítéseit és észrevételeit — a majdani 2. javított kiadás reményében — mindenki rávezetheti saját példányára és névvel, címmel ellátva elküldheti a sigismund@freemail.hu címre. A mutatókról. Az itineráriumokhoz tartozó helynévmutatók felépítése a következő: Minden benne szereplő helynévnek zárójelben közlöm a mai hivatalos nevét, amennyiben megállapítható volt, és az utolsó magyar hivatalos nevét az 1913. évi helységnévtár szerint. A nem magyarországi helynevek meghatározásában rendszerint a mai országot — vagy annak részét — közlöm. Kurzívan szerepelnek azok a helynevek, amelyeket egyelőre nem sikerült azonosítani. Ország- vagy területnév akkor szerepel a mutatóban, ha az itinerárium forráshelye csak azt nevezi meg. A helyneveknél található adat(ok) nem — mint az megszokott — oldalra vagy sorra, hanem az ott tartózkodási időre utalnak, megadva azt, hogy az uralkodó vagy a királyné mikor volt ott. Ezáltal azonban a helynév- mutató lehetőséget ad a visszafelé keresésre, azaz, ha valaki arra kiváncsi, hogy egy adott településen mikor tartózkodott az illető személy, akkor azt is megtalálhatja. (Ez különösen fontos a pontosabb napi keletet vagy évet nélkülöző adatok esetében.) Mária királynő, Erzsébet és Borbála királynék itineráriumai- hoz, mivel abban az összes, általuk kiadott oklevél adatát felhasználtam, személynévmutató is tartozik. E mutatóban megtalálhatók az egyes okleveleken szereplő relatorok nevei, továbbá helyet kaptak a különböző kancelláriai feljegyzések is (commissio propria, deliberatio baronum). Itt szeretnék köszönetét mondani Petr Elbelnek, aki a csehországi levéltárakban feltárt — a Magyar Országos Levéltár állományában nem megtalálható — Zsigmond király által kiadott oklevelek adatait önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta, illetve jónéhány csehországi és morvaországi helynév azonosításában segítségemre volt. Továbbá köszönettel tartozom Kondor Mártának, aki a német
