Dóka Klára: A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak fondjegyzékei (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei IV. Budapest, 1986)
A Görögkeleti Szerb Püspökség Levéltára
A GÖRÖGKELETI SZERB PÜSPÖKSÉG LEVÉLTÁRA A Budai Görögkeleti Szerb Püspökség a 15. században alakult ki az ipeki Szerb Patriarchátus (autokefá! szerb egyház) kánoni fennhatósága alatt. A püspökség 1690-ben megeró'södött, amikor Csernovics Arzén ipeki pátriarcha vezetésével nagyszámú, törökök ellen menekülő' szerb telepedett le Szentendrén, Budán és környékén, majd 1695-ben a császár is elismerte az egyház fennállását. A püspökség székhelye tulajdonképpen Szentendre volt, és ez ma is (a püspökök csak télen tartózkodnak Budán). A szervezetet 1732-ben egyesitették a dunaszekcsői, szigetvári és mohácsi püspökséggel. Igy 1918ig fennhatósága alá tartoztak - a Vajdaság és a Temesi Bánság kivételével az ország összes görögkeleti szerb plébániái. Működését 1918-ig a Karlócai Görögkeleti Szerb Érsekség irányította, azóta pedig a Belgrádi Görögkeleti Szerb Pátriarcha vezetése alatt áll. Budai, mohácsi és szegedi kerületi esperességekre tagolódik. A levéltári iratanyagot, amely 1742-tó'l folyamatos, Szentendrén órzik, és azt 1979 óta a Szerb Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény kezeli. Központi része a püspöki, iSletó'leg egyházmegyei igazgatási iratanyag, amely az esperességek működésével kapcsolatos dokumentumokat is magában foglalja. Fontos iskola történeti iratanyagot ó'riznek, és a központi levéltárban helyezték el az Országos Levéltárban az 1960-as évek végén mikrofilmre vett 1895 eló'tti anyakönyvek jelentó's részét is. A plébániákon elsó'sorban 1895 utáni anyakönyvek, jegyzó'könyvek, egyházközségi és iskolai iratok, számadások, a hitélettel kapcsolatos nyilvántartások találhatók. Pesten, Szegeden, Battonyán, Grábócon, Budán a gyülekezeti iratok mellett különféle egyházi intézmények (egyesületek) dokumentumait is ó'rz ik. A plébániai iratok leírásánál nemesperesi kerületenként, hanem abc rendben haladunk, és külön utalunk arra, ha az illetó' község 1895 eló'tt görögkeleti iratai a szentendrei központi levéltárban vannak. A püspökség levéltárában és a plébániákon ó'rzött Iratanyag terjedelme 132,27 fm.
