Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „C” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1987)

A Kalocsai Főegyházmegye plébániáinak iratai

A Kalocsai Püspökséget 1002-ben Szent István alapította. Első püspökét, Aserik-Anasztázt rövid időre az esztergomi érseki székbe helyezték, és érseki címét Kalocsára visszatérve is megtartotta. így már a középkorban létrejött az Érseki Tartomány, anelyhez a Csanádi, Váradi, Erdélyi, Tinnini (Knin), Zágrábi, Szerémi, Belgrádi, Módrusi stb. Püspökségek tartoztak. Főegyházmegyei területe Bács-Bodrog megyére, valamint Pest és Solt megye egy részére terjedt ki. A középkorban a plébániák száma 300 fölé emelkedett, a szerzetesek közül pedig elsősorban a bencések, ciszterciek, domonkosok, ferencesek telepedtek le. A terület 1541-ben török uralom alá került. A törökök 1686-ban hagyták el Kalocsát, de véglegesen csak a zentai ütközet után (1697) vonultak el. A Főegyházmegye új határainak megállapítására és a főesperességek beosztására a 18. század végén került sor, amikorra folyamatosan újjászerveződtek a plébániák is. 1826-ban már 131 plébánia működött, 1B52től a déli egyházmegyéket a Zágrábi Érseki Tartományhoz csatolták, majd az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés a Főegyházmegyét két részre osztotta: az ekkor működő 136 plébániából 47 maradt Magyarországon, 89 pedig Jugoszláviához került. 1920-tól 1950-ig 30 újabb plébániát és lelkészséget szerveztek, amelyek - egy bajai plébánia kivételével - ma is működnek. Jelenleg a Főegyházmegyében három főesperességre és hat espereskerületre osztva (az 1961-ben szervezett Mélykút-Szent Erzsébet plébániával együtt) 77 plébánia és lelkészség van. Történeti értékű iratanyagot valamennyi 1950 előtt is működött plébánián őriznek, 169,47 fm terjedelemben.